Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 8. rész

Sorozatunkban összegyűjtjük és a történelmi emlékezet számára csokorba kötjük a 2018. február 25-én megválasztott vásárhelyi polgármester leghangosabb botrányait, legemlékezetesebb csúsztatásait és leglátványosabb országos politikai bejelentkezéseit. Huszonnégy hónapnyi „márkizaying” két tucat epizódban – terítéken 2018 szeptembere!

◊ Vízió Lázár János erőszakos haláláról és a Vásárhelyi Televízió kivéreztetése
◊ A Jobbik trójai falova és egy eltagadott migránserőszak
◊ A Sargentini-jelentés örömtánca

A Márki-Zay Péter kétéves tevékenységére visszatekintő sorozatunkat a 2018. szeptemberi események, történések felidézésével folytatjuk. Öveket becsatolni!

„A botrány, csak az kiált az égre” – best of balhékrónika

A botrány úgy jó, ha hangos. Ha valaki, akkor Márki-Zay tisztában van ezzel, és öntögeti is az olajat a tűzre. A szeretet hatalmának meghirdetője szeptember 16-i Facebook-videójában példának okáért Lázár János erőszakos haláláról és a Fidesz erőszakos felszámolásának eshetőségéről prédikált nyilván annak a jegyében, hogy segítse a vásárhelyi köznyugalom és békesség fenntartását. „Ha ő azt hiszi, hogy ő kastélytulajdonosként boldogan, ágyban párnák között fog majd meghalni egyszer, nagyon soká, és addig nem fog kiderülni az a sok törvénytelenség, akkor azt remélem, hogy téved” – küldött szívhez szóló üzenetet a város országgyűlési képviselőjének. Annak a politikusnak, akivel egyébként – saját és közössége érdekében is – együtt kellett volna és kellene működnie Vásárhely fejlesztésében. Így persze nem könnyű…

A szeptember végleg felszínre hozta a Vásárhelyi Televízió agóniáját is. Az ott dolgozó kollégák hiába követtek el mindent munkahelyük megmentéséért, kértek személyes találkozót is a polgármestertől. A haláltusa nemhogy nem rázta meg a városvezetőt, aki februári megválasztása óta nem volt hajlandó elutalni a tévének a közgyűlés által előző decemberben megszavazott működési támogatást. „Járni jár, de nem jut” – magyarázta akkor a politikus, akit a sok-sok akkori vita egyetlen észérve sem tudott meggyőzni. Kötötte az ebet a karóhoz, hogy a város anyagi helyzete nem teszi lehetővé a televízió támogatását, fenntartását, ami amúgy nem is kötelező önkormányzati feladat. A háttérben persze egyértelműen kirajzolódtak a politikai okok, mozgatórugók és szándékok. Korántsem a véletlen műve, hogy midőn Márki-Zay megszerezte a közgyűlési többséget, hirtelen, egy csapásra máris olyannyira kiegyenesedett a büdzsé, és olyan fontos önkormányzati feladat a „szabad, független” (sic!) média megteremtése, hogy lett pénz a saját szájíz szerinti, önkormányzati Vásárhelyi TV újraindítására…

„Az igazat, csakis az igazat!”

A Jobbik-pártközpontból leplezték le – újra – Márki-Zay egyik legelső csúsztatását. Megint kiderült, tulajdonképpen bűnben, vagyis hazugságban fogant a politikai születése. Emlékeznek, ugye, azt állította, nem jobbikos, nem a Jobbik kérte fel az indulásra, hanem „jószándékú magánemberek”. Nos, már február 25-án este kiderült, leginkább Dombi-Kiss László helyi Jobbik-elnök volt az a rejtélyes „magánember”. A Magyar Narancs hetilap egyik szeptemberi számában a párt országgyűlési frakcióvezetője, elnökhelyettese még inkább lerántotta a leplet Márki-Zay korábbi mesterkedéséről. „Egy jobbikos jelölt, de a Jobbik logója nélkül” – ismerte el Gyöngyösi Márton, aki világossá tette: „Márki-Zay valójában a Jobbik győzködésére indult el. És sikerült egy olyan konstrukciót találnunk, amelyben fel tudtuk sorakoztatni mögötte a teljes ellenzéket. Ez nagy áldozatot és alázatot jelentett részünkről.”

A városvezetőt persze nem olyan fából faragták, mint aki visszariad attól, hogy az Orbán Viktor és a Fidesz elleni permanens harcában politikai tőkét kovácsoljon egy-egy csúsztatásból vagy éppen a tényszerű igazságok megkérdőjelezésből. Ez történt e hónapban, mikor is Márki-Zay nemes egyszerűséggel kétségbe vonta, amit akkor és azután rendőrségi, ügyészségi, bírósági tények támasztottak alá, mégpedig hogy szexuális erőszako(ka)t követett el Budapesten egy afgán migráns, a később Ausztriában elfogott S. Bilal Ahmad. Kinek büntetőügyét (pontosabban ügyeit) a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalja azóta: szexuális erőszak és szeméremsértés miatt többévnyi letöltendő börtönbüntetést indítványozott a vádhatóság.

„Megkérdezném azt is egyébként, most a napokban volt, lehet, hogy teljesen álhír volt, lehetséges, hogy egy afgán fiatalember megerőszakolt valakit egy pesti szórakozóhelyen, ott, én nem tudom most eldönteni, egyáltalán nyitva volt-e ez a szórakozóhely, mert most már ilyen kérdések is felmerültek, hogy létezett-e” – így fogalmazott a vásárhelyi közgyűlés szeptember 14-i ülésén a migrációról szóló vitában. Hogy nem véletlen elszólás vagy nyelvbotlás esete forgott fenn, azt két nappal később igazolta a városvezető, amikor a közösségi médiában a Fidesz migrációs politikáját bírálta. Ezt mondta: „egy afgán fiatalember erőszakosságáról, ami könnyen lehet, hogy meg sem történt, én nem tudom, mert ilyeneket is lehetett olvasni, de egy menekült erőszakoskodásáról lehetett hallani”…

„Péter, menj, és váltsd le az Orbán-rendszert!”

A kormány migrációs politikájának tűz alatt tartása mellett a párt- vagy mozgalomalapítási láz sem hagyott alább szeptemberben. A 168 Óra hetilapban folytatta balliberális médiahakniját Hódmezővásárhely országos politikai babérokra törő polgármestere. „De van egy igény, nem csak bennem, egy konzervatív, mérsékelten jobboldali, keresztény értékrendet valló politikai alakulatra. És nem vagyok egyedül, ez is biztos. […] Nekem pedig az a felelősségem, hogy ha korlátozott erőforrásokkal is, de lehetőségem van közreműködni egy ilyen mozgalom létrehozásában és működtetésében, akkor ne habozzak. Nem tehetem meg, hogy távol maradjak” – ismerte el újra a napnál is világosabb nagypolitikai szándékait újra.

Márki-Zay mindeközben továbbra sem fogadta meg Böcskei Balázs politológus jótanácsát, hogy foglalkozzon inkább a helyi ügyekkel, minthogy „a józsefvárosi választástól a szurikátaügyig mindenről van véleménye”. A Magyarországot elítélő Sargentini-jelentés fölött például – megint megjegyezzük: ki tudja, milyen minőségben – valóságos örömtáncot járt. Előbb az ATV-ben fejezte ki boldogságát. Azt mondta, szégyennek tartotta volna, ha valamelyik magyar ellenzéki képviselő nemmel voksol az EP-ben. Egy Facebook-élőjében aztán egyenesen úgy fogalmazott: a kormány által bevándorláspárti vádiratnak minősített dokumentum európai parlamenti elfogadása „óriási örömünnep egész Európának”.

Nyitókép: Facebook

Korábban írtuk:

Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 1. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 2. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 3. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 4. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 5. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 6. rész
Márki-Zay Péter két éve Vásárhelyen – 7. rész