A szárnyaló nyersanyagárak miatt is drágulnak az autók

Az elektromos autók akkumulátorához használt lítiumot tartják a 21. század olajának, de az árak 2018-as csúcs óta meredeken estek. Ezzel szemben a dízel- és benzines autók katalizátoraihoz használt nemesfémek iránti kereslet megugrott a szigorodó környezetvédelmi előírások miatt. A palládium és ródium ára az egekbe szökött, ami jelentősen megnövelte az autógyártók költségeit.

Az LMC Automotive piackutató adatai szerint globálisan 90,3 millió személyautó talált gazdára 2019-ben az előző évi 94 millióval szemben.

Az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió a piac kétharmadát fedi le. Kínában a gazdasági növekedés lassulása miatt kétmillióval 24 millióra csökkent az értékesítés, és az elektromos autók támogatásának megszüntetése miatt a zéró emissziós autók eladásai 1,2 milliós szinten stagnáltak.

A három legnagyobb piacon 2,1 millió elektromos vagy hibrid autót értékesítettek, ez minimális növekedés 2018-hoz képest, míg a benzines és dízeles járművekből 56 millió talált gazdára az előző évi 59 millió után.

Az európai autópiac visszaesését a szigorodó környezetvédelmi előírásokkal magyarázzák szakértők. Az Egyesült Államokban tavaly változatlan szinten mozogtak az eladások.

A 21. század nyersanyaga

A nyersanyag legnagyobb felvevőpiaca korábban a repülőgépgyártás, az optika és az üvegipar volt, de a 2000-es évektől a keresletet egyre inkább az elektronikai termékek, mobiltelefonok, majd a múlt évtized végére az elektromos autók felé tolódott el. Az elektromos autózás gyors elterjedésébe vetett bizalom történelmi magasságokba repítette a lítium árát 2018 januárjában. Azóta viszont tartósnak bizonyult a lejtmenet. Ennek oka, hogy a vártnál lassabban terjedtek el a zéró emissziós  járművek, miközben a kitermelés növekedése letörte az árakat.

A legnagyobb kitermelő országokban, mint például Ausztráliában, sorra nyíltak meg a bányák. A tartalékok háromnegyede három országban, az úgynevezett a lítiumháromszögben található. Chile, Argentína és Bolívia is a termelés növelését jelentette be az elmúlt években.

A lítium legnagyobb felvevőpiaca Kína. Az ázsiai ország szintén felfuttatta a termelést hazai és külföldi bányáiban. Elemzők szerint a túlkínálat még 2021-ben is megmaradhat, ami nyomás alatt tarthatja az árakat. Ez kedvező a gyártóknak, mivel az akkumulátorok költségének legnagyobb részét a nyersanyagok teszik ki.

Autóipari szakértők szerint az évtized közepére érhetik el az elektromos autók árai a hagyományos járművekét, amely lökést adhat a piacnak. Emiatt hosszú távon nagy növekedési potenciál van a lítiumban, állítják.

Stratégiai nyersanyag marad a kobalt is

A lítiumhoz sok tekintetben hasonlít a kobalt iránti piaci igény alakulása. Ez nem véletlen, mivel használata megnöveli a lítiumos akkumulátorok kapacitását. A tőzsdei jegyzések egy három évig tartó felfelé ívelő szakasz után 2018 tavaszán a tonnánkénti 90 ezer dolláron tetőztek. Azóta viszont látványosan összeomlott az árfolyam, és jelenleg 35 ezer dolláron áll a jegyzés.

A nyersanyag nehezen kezelhető önálló befektetési eszközként, mert a jelenleg piacra jutó mennyiség 98 százalékát a réz- és nikkeltermelés melléktermékeként állítják elő. Ez viszont azt is jelent, hogy az árak emelkedése a veszteséges réz- és nikkelbányákat is nyereségessé tehetik.

A globális készletek több mint fele Kongóban található, amely a világtermelés mintegy 60 százalékát adja. A kitermelés közel negyedét az országban működő két világcég az amerikai Glencor és China Molybdenum biztosítja. Ez a két ország jelentős mennyiségben vásárolt a nyersanyagból stratégiai célból.

Két éve nagy hírverést kapott, hogy az Apple nagy mennyiségű kobaltot vásárol és halmoz fel közvetlenül a kitermelőktől, hogy biztosítsa mobiltelefonjaihoz a fontos nyersanyagot.

Hasonlóan nagy port kavartak azok a híradások, amelyek a kongói bányákban uralkodó viszonyokat tárták fel. Több technológiai óriáscéget is azzal vádolnak, hogy részük volt illegálisan foglalkoztatott gyerekek halálában.

Új kedvenceket talált a piac

Éves viszonylatban több mint háromszorosára emelkedett a ródium ára az árupiacon, és az év eleje óta közel 70 százalékos a növekedés. Ilyen gyors ütemű emelkedést ritkán látni.

A drágulás elsődleges oka, hogy Európában és Ázsiában egyaránt szigorodtak a károsanyag-kibocsátási normák.

A ródiumot a dízel- és benzines autók katalizátoraihoz használják. Mivel a kereslet növekedésével a kínálat nehezen tudott lépést tartani, így az árak csak egy irányba mehettek. A ródium mellett a palládium 70 százalékát autóipari katalizátorgyártók használják fel, míg a platinánál ez az arány csak 40 százalék körüli. Utóbbit inkább a dízeleknél használják.

A platina ára a Volkswagen-botrány után kezdett csökkenni, mert a piac attól tartott, hogy az emisszió-hamisítási botrány miatt az autókereslet a dízelmeghajtásúakról a benzinüzeműekre tevődik át. Ez így is történt.

Éves összevetésben a palládium ára 65 százalékkal 2200 dollárra emelkedett, a platina esetében a növekedés egy év alatt 17 százalékos volt, és tonnánként 959 dollárt adnak érte. Sok gyártó a drága palládiumot platinával igyekszik helyettesíteni, ami technológiai fejlesztéseket igényel.

A Financial Times becslése szerint az árak elszabadulása hozzávetőleg 18 milliárd dollárral csökkentette az autógyártók nyereségét. A magasabb költségeket pedig általában a fogyasztókra hárítják.

A palládium kínálata évek óta nem tud lépést tartani a kereslettel, amely szintén magasan tartja az árakat. A két legnagyobb kitermelőnek, Oroszországnak és Dél-Afrikának pedig nem áll érdekében a kitermelés növelése.

A tőzsdei fellendülést természetesen a spekuláció is fűti. Elemzők azt is hozzáteszik, hogy a katalizátorok a tolvajok egyik kedvelt célpontjaivá váltak a magas költségek miatt.

Kína mint oly sok más nyersanyagból, ebből is stratégiai készleteket halmozott fel az utóbbi időben. Ez érthető, mivel az ázsiai ország a világ legnagyobb autópiaca, és egyben az elektromos és hibrid autók leggyorsabban növekvő piaca is.

Forrás: hirado.hu