„Mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj”: előadás Kárpátaljáról és válasz a vádakra

Nagy Gyöngyi, a Hódmezővásárhelyi Tormay Cécile Polgári Kör alapító tagja elmondta, elsősorban az a céljuk, hogy megismerkedjenek a névadó írói és közéleti munkásságával. Csak néhány példát említve: Tormay Cécile 1918-ban megalapította a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét, aminek vásárhelyi fiókja is volt, emellett kétszer is jelölték Nobel-díjra. A polgári kör megalakulását az is ösztönözte, hogy kapcsolódjanak Trianon 100. évfordulójához, így ennek szellemiségében is lesznek programok, nem véletlen az első előadás témája.
„Mi nem valami ellen, hanem valami mellett szeretnénk kiállni, ami fontos a magyar és vásárhelyi embereknek” – fogalmazta meg a harmadik célkitűzést Nagy Gyöngyi. A mottójuk ennek megfelelően lett a „mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj” bibliai idézet. „Szeretnénk egy kicsit a vásárhelyi közbeszédet visszaterelni a normális kerékvágásba” – jegyezte meg.
Nagy Gyöngyi az előadás kezdete előtt portálunknak elmondta, elhatárolódnak azoktól a kijelentésektől, amelyek fasisztának, antiszemitának, saját nemükhöz vonzódónak titulálja őket. Tormay Cécile 1937-ben meghalt, „neki semmi köze ahhoz, hogy az auschwitzi haláltáborokba zsidó honfitársainkat elvitték.”
Nagy Gyöngyi megnyitó beszédében azt is kiemelte, hogy számukra a zsidóság emlékezete ugyan olyan fontos, mint Tormay Cécile. Hozzátette azt is, hogy 2019. novemberében azért döntöttek a polgári kör létrehozása mellett, mert szerettek volna valamit adni a vásárhelyieknek, „a mi szívünk, hisszük, ezzel van tele, mások pedig azzal töltik az idejüket, hogy megdöbbennek, minősítenek, elhatárolódnak.”
Nagy Gyöngyi, mint a polgári kör alapítója kifejtette, korábbi könyvében 250 vásárhelyi zsidó katona életrajzát gyűjtötte össze. „A mostani támadótól azonban azon a könyvbemutatón is támadást kaptam, nem dicséretet. Támadást attól, akinek egy közösség vezetőjeként inkább meg kellett volna köszönnie, hogy valaki helyi szinten foglalkozott az ő történetükkel is.”

Nagy Gyöngyi, Aranyossy Ildikó
Aranyossy Ildikó, a polgári kör tagja az előadás előtt elmondta, azért lépett be a körbe, mert a nemzeti kultúra nagyon fontos számára. „Koromnál fogva tudom, hogy az ötvenes években mennyire elzártak bennünket ezektől a nemzeti indíttatású íróktól” – fejtette ki, majd hozzátette, a kultúráért szeretnének tenni.
Grezsa István miniszteri biztos Száz év, öt ország. Kárpátalja címmel tartotta meg előadását. Mint mondta, ez a százötvenzeres magyar közösség egyúttal lakmuszpapírja is a magyar nemzetpolitikának, hiszen sokszor kerültek nehéz helyzetbe, a jogfosztások a lét és nemlét határára sodorta őket. Grezsa István kiemelte, a magyar nemzetpolitika nem engedi véglegesen leszakadni ezt a nemzetrészt.
Hozzátette, vannak olyan területek, ahol például egy száz éves néni, ha nem hagyta el a faluját, már öt ország állampolgára volt. Minden rezsimváltás, országváltás súlyosan érintette a kárpátaljai közösséget. Grezsa István kiemelte, bár természetileg és történelmileg egy gazdag vidékről van szó, kevés Magyarországról és más határon túli területről származó turista keresi fel ezt a régiót. Előadásával egyúttal az érdeklődést is szerette volna felkelteni.
A csütörtök esti program mind a megnyitó beszédet, mind az előadást tekintve elgondolkodtató volt. A jelenlévők, akik egy termet teljesen, és egy másikat is szép számmal megtöltöttek, érdeklődéssel fogadták az elhangzottakat.