Kapcsolódási pontok Vásárhely és Szabadka kultúrájában

A hódmezővásárhelyi Alföldi Galériában rendezték meg csütörtökön a Szabadkai Városi Múzeum és a Tornyai János Múzeum közreműködésében a Közös Művészeti Örökségünk Nyomában című projekt első tanácskozását. A szakemberek a két várost összekötő művészeti kapcsolatok elemeit mutatták be, majd felkeresték a vásárhelyi művészeti élet színtereit.

A Tornyai János Múzeum számára fontos, hogy szerepet vállaljon a határon átnyúló, a Vajdaságot és a Dél-Alföldet összekötő projektekben, amely Hódmezővásárhelyhez is kötődnek – jelentette ki a tanácskozás résztvevőit köszöntve Miklós Péter. A Tornyai-múzeum igazgatója arról is szólt, hogy az Alföldi Galériában most látható, Átívelés című tárlat is ennek keretében jött létre, s az itt kiállító Nemes Fekete Edit keramikusművész kötetét is a pályázat keretében mutatták me az elmúlt héten.

A művészeti, iparművészeti hagyományok, a kulturális értékek és hagyományok bemutatásra ad lehetőséget a szabadkai közgyűjtemény és a Hódmezővásárhelyi Református Ótemplomi Hitközség közös pályázata – fogalmazott Hulló István, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatója. A pályázat keretében tették akadálymentessé a szabadkai múzeum épületétt és megújulhat a vásárhelyi református újtemplom is, s kijelentette: a magyar kultúra napjához kapcsolódó tanácskozás a határon túli és anyaországi magyar kultúra egységét is hangsúlyozza.

A konferencián Baranyi Anna művészettörténész, a budapesti Zenetörténeti Múzeum vezetője Tornyai János szabadkai művésztársáról, Oláh Sándor festőművészről folytatott kutatásainak legújabb eredményeként ismertette, hogy a vajdasági művész is készített terveket a vásárhelyen működött majolikatelep számára, s az általa tervezett kerámiákat a telep 1913-as, kecskeméti kiállításán be is mutatták.

Pannonhalmi Zsuzsa, Ferenczy Noémi-díjas keramikusművész az általa vezetett Vásárhelyi Kerámia Központ tevékenységét és a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumok működését mutatta be, míg Kucor Tamara, a szabadkai Kortárs Galéria művészettörténésze a szabadkán megrendezett, az egykori Jugoszlávia területén alkotó művészek alkotásait bemutató Kerámia Triennálék történetéről tartott előadást.

Ninkov K. Olga, a Szabadkai Városi Múzeum művészettörténésze Hódmezővásárhely és Szabadka képzőművészeti kapcsolatait vette górcső alá, amelynek mérföldkövei Tornyai János részvétele az 1904-es szabadkai csoportos kiállításon, a festőművész 1912-es önálló tárlata, de fontos kapcsolódási pont fedezhető fel Nemes-Fekete Edit munkásságában, aki számos alkalommal vett részt a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumok munkájában.

A projekt keretében folytatott kutatások mutattak rá, hogy már a majolikatelep 1913-as, szabadkai kiállítását megelőzően a vásárhelyi kerámiák kereskedelmi úton eljutottak Bácskába és Bánátba – emiatt sok vajdasági otthonban találni régi, vásárhelyi kerámiatárgyakat –, sőt a délvidéki gölöncsérek vásárhelyi fazekasokhoz jártak tanulni, s amikor az 70-es években a magyarkanizsai kerámiagyár létrehozta majolika részlegét, az a hódmezővásárhelyi technológia alapján készítette tárgyait.

A szabadkai vendégek felkeresték a Nemzetközi Kerámia Központot, a Tornyai János Múzeum állandó és időszaki kiállításait, az Emlékpontot, s arról is képet kaphattak, hogyan halad a református újtemplom felújítása. Az IPA (HUSRB/1602/31/0050) projekt a Szabadkán megrendezendő konferenciával folytatódik februárban.

Arany-Tóth Attila

közönségkapcsolati munkatárs

Emlékpont