quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 18. péntek
  -  Andrea, Ilma
Vásárhely24.com archívum

Meghatározták a legrégibb aszteroida-kráter korát

2020. január 22.

Tudósok szerint 2,2 milliárd éve történt a legrégebbi aszteroida-becsapódás, amelynek feltehetően egy jelentős éghajlatváltozás volt a következménye.

Az Ausztrália nyugati részén található, mintegy 70 kilométer átmérőjű (pontos méretét az azóta bekövetkezett erózió miatt nehéz megállapítani) Yarrabubba-krátert eddig is a legrégebbinek tartották, de egy kedden közreadott tanulmány a pontos korát is meghatározta, eszerint fele olyan idős, mint maga a Föld.

Az ausztráliai Perthben működő Curtin Egyetem kutatói nagy pontosságú kormeghatározó módszerrel (nagy felbontású pásztázó proton mikroszondával) „megcélozták a becsapódás nyomát újrakristályosodás révén megőrző ásványi szemcséket” – olvasható a Nature Communications című tudományos folyóiratban.

A kutatók megállapították, hogy a Yarrabubba-kráter 2,229 milliárd éves, azaz a keletkezése egybeesik az úgynevezett „hógolyó Föld” állapot végével. „Vannak hordalékok meglétén alapuló geológiai bizonyítékok arra, hogy 2,4-2,2 milliárd éve léteztek gleccserek a Földön. A Dél-Afrikában talált legfiatalabb hordalék kora megegyezik a Yarrabubba-kráterével” – mondta Timmons Erickson, a NASA Johnson Központjának munkatársa, a tanulmány vezetőszerzője.

Ha nincs is bizonyíték arra, hogy a becsapódás övezetében gleccser volt, „érdekes megjegyezni, hogy a gleccserhordalékok mintegy 400 millió évvel a becsapódás után már kikerültek az ásványok memóriájából” – hangsúlyozta Christopher Kirkland, egy másik szerző.

Digitális modellezéssel a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy egy meteorit, amely jeges talajba csapódott, 5 kilométer vastag jégrétegen haladt át, majd hatalmas mennyiségű vízgőzt, akár 500 milliárd tonnányit bocsátott a légkörbe. „Feltehetően ez a gőzkilövelés, amelynek erősebb üvegházhatása volt, mint a szén-dioxidnak”, idézett elő egy olyan felmelegedést, amely révén a bolygón véget ért a jégkorszak.

Ez a forgatókönyv meglehetősen szokatlan, a meteorit-becsapódásokat ugyanis többnyire lehűlés kíséri: erre a legismertebb példa a mexikói Yucatán-félszigeten becsapódott aszteroida, amelynek következtében feltehetőn kihaltak a dinoszauruszok mintegy 66 millió éve.

A jégkorszakkal kapcsolatos modellezéseink egyedülállóak – mondta Timmons Erickson, aki elismerte, hogy egyelőre csak elméletről van szó. A tudós reményét fejezte ki, hogy más kutatók is tanulmányozni fogják a jégkorszak idején történt becsapódások következményeit.

forrás: hirado.hu, borítókép illusztráció