A lúggal megcsonkított Renner Erika története /negyedik rész/

Renner Erika nevét 2013-ban ismerte meg az ország. Története a rendszerváltást követően kétségkívül az első olyan, nők ellen irányuló erőszak szimbóluma lett, amely Magyarországon sokakat megrendített, és amellyel legalább ugyanennyien éreztek együtt. Erika ugyanis a nyilvánossághoz fordult azután, hogy a nemi szervét és alsótestét lúggal brutálisan megcsonkító Bene Krisztán, a Budai Irgalmasrendi Kórház akkori főigazgatója ellen indult nyomozást az Ügyészség másfél év után megszüntette.

A 2013 és 2019 közötti időszakról az ügy kapcsán bővebben 2019 őszén egy három részes sorozatban először ITT írtunk.

Aztán a második részben ismertettük, hogy Bene Krisztián megbízásából ügyvédje dr. Kadlót Erzsébet, alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Indoklása szerint alkotmányellenes a Kúria hivatkozása és ítélete, ezért kérte, hogy semmisítsék meg a jogerős ítéletet, az ügyet pedig tárgyalják újra harmadfokon. A beadványozó indoklása szerint ugyanis Bene Krisztiánt megfosztották az érdemi felülvizsgálat jogától. Az Alkotmánybíróságnak (Ab) 2019. november 5-én döntenie kellett volna Bene Krisztián alkotmányjogi panaszáról, erre viszont azon a napon nem került sor. Ezzel kapcsolatosan aztán lapunk a hódmezővásárhelyi, Szemző Margit ügyvédnőt hívta segítségül. A Renner Erikával történteket másodízben tehát a szakértővel igyekeztünk kivesézni. Ezt IDE kattintva olvashatják el.

Ám 2019. november 19-én aztán a sajtóban napvilágot látott a hír, miszerint a benyújtott panaszról azon a napon állítólag tárgyalt az Alkotmánybíróság. A panasz alapja az volt, hogy a Kúria jogerős ítélete alkotmányellenes, mivel megfosztották Bene Krisztiánt az érdemi felülvizsgálat jogától amiatt, hogy a Kúria a jogerős ítéletét a 2019 júliusában életbe lépett új Btk. szerint hozta meg, míg a per még az előző Btk. szerint zajlott. Így az ügyet feltáró és tömören összefoglaló sorozatunk harmadik és egyben akkor utolsó részében magát az áldozatot, Renner Erikát kérdeztük az ügyét érintő eseményekről. A vele készült interjút ITT tudják elolvasni.

2020. január 16-án azonban újabb lépésre került sor az ügyben, erről az nlc.hu oldalról szereztünk tudomást.

A Fővárosi Törvényszék honlapján ugyanis mindenki számára elérhető és elolvasható, hogy Erika 2017 decembere óta polgári per keretében próbál kártérítést megítéltetni a bírósággal az elkövetőtől. Egyrészt azt hiszem sokunk szerint jogosan teszi mindezt, másrészt Erika határozottan úgy gondolja, hogy nem az áldozatoknak kell viselniük a bűncselekménnyel kapcsolatos következményeket, hanem a jogerősen elítélt elkövetőnek – legyen szó akár büntetőjogi, akár erkölcsi vagy anyagi következményekről.

Tehát mind az az nlc.hu-ról kiderült, a bíróság 2020. január 15-én tárgyalta újra az ügyet, ám ezen a tárgyaláson sem az alperes, vagyis Bene Krisztián, sem a jogi képviselője nem jelent meg. Renner Erika, jogi képviselője, dr. Bartos Bálint ügyvéd, dr. Pákozdi Zoltán Rudolf bíró, Erika élettársa, Balogh Attila és a nlc.hu újságírója, – aki a korábbi ülésekről azt a tájékoztatást kapta, hogy zárt körűek, a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya megkeresésére a januári tárgyalási nappal kapcsolatban azt válaszolta: a tárgyalás nyilvános – vettek részt rajta.

A bíró korábban további, különböző szakértői véleményeket kért be Erika állapotáról. Tette ezt annak ellenére, hogy a büntetőjogi perben az áldozatot már többször vizsgálták szakértők, amelyből születtek igazságügyi szakértői vélemények is, amelyeket a polgári perbe okiratként akkor át is emeltek. Az új szakértői vélemények, szó szerint idézve Erika „kárát” vagyis a nemiségét és a nőiességét ért csorbát hivatottak firtatni.

Az alperes ügyvédje – aki ugyanaz, mint a büntető perben volt – egy kérdéssort állított össze a szakértők részére, hogy mit is vizsgáljanak Erikán:

• Hány éves volt Renner Erika a bűncselekmény idején?
• Volt-e rendszeres menzesze?
• Szedett-e fogamzásgátlót?
• A meglévő általános állapotára/életkörülményeire tekintettel spontán vagy lombikprogramban történő gyermekvállalásra lett-e volna esélye?
• Gyermekvállalásra spontán vagy lombikprogram keretében lett volna nagyobb esélye?
• Jelenleg milyen állapotban van a felperes, azaz Erika méhe?
• Megállapítható-e, hogy a támadás miatti sérülések és azok következményei a felperes spontán megtermékenyülését, valamint a terhesség kiviselését befolyásolták az azóta eltelt időszakban? Amennyiben igen, úgy kérik, hogy a szakember határozza meg a befolyásoltság mértékét, és mutassa be, hogy miként alakult a felperes sérülések elszenvedését megelőző állapotához képest.
• Képes-e a felperes szexuális életet élni?
• A hüvelyi sérülés milyen konkrét hátrányt okoz Erika életében?
• Milyen mértékben járult hozzá Erika jelenlegi állapotához a sajtónyilvánosság, az elnyúló kezelési időszak és maga a lúggal való leöntés? Hatásukat százalékban kellene az orvosszakértőnek megállapítania.
• Milyen volt Erika támadás előtti egészségi állapota, a traumát megelőzően volt-e esetleg pszichés megbetegedése?

Viszont ezekre a kérdésekre a bíró 2020. január 15-éig nem kapott választ, ugyanis az az intézmény, amely ki kellett volna, hogy állítsa a szakértői nyilatkozatot (Nemzeti Szakértői és Kutató Központ) tavaly június óta „kapacitáshiányra” hivatkozva nem végzi el a bíróság által kért vizsgálatokat. A bíró ezért újabb intézményt kért fel mindezek elvégzésére, a tárgyalást pedig elhalasztotta, így a per legközelebb márciusban folytatódhat.

Renner Erika megkeresésünkre megerősítette lapunknak ezek, a legfrissebb információkat, amelyek néhány nappal ezelőtt a nyilvánosságra kerültek.

És, hogy miért dönt egy vidéki, fiatal újságíró úgy, hogy beáll a sorba, és a tények után közli a véleményét?

Azért, mert elképesztőnek tartom, hogy a rendszer még mindig megkérdőjelezi az Erikán Bene Krisztián által végzett csonkítást. Megkérdőjelezi úgy, hogy az elmúlt hét évben már több szakértő is vizsgálta Erikát. Megkérdőjelezi anélkül, hogy gondolna arra, hogy az áldozat mindeközben mit és hogyan él át és meg mindebből. Megkérdőjelezi, pedig tiszta sor, hogy Erika élete hét évvel ezelőtt örökre megváltozott.

Komolyan vizsgálni kell azt, hogy Erika rendszeresen menstruált-e, szedett-e fogamzásgátlót, vagy hogy képes-e azóta a szexuális élet megélésére és így tovább; de most ez tényleg…?

Tisztelt Bíróság!

Ugye nem gondolták komolyan, hogy a néhány sorral feljebb, az alperes ügyvédje által pontokba szedett, Erika állapotfelmérésére irányuló kérdéseket hét év után újra kivizsgáltatják a szakértőkkel?!

Nem utolsósorban pedig kedves Varga Judit igazságügyi miniszter asszony!

Nem tudna esetleg tenni valamit annak érdekében, hogy a nemrégiben megjelent, imázsépítésnek megfelelő videóban elhangzottakhoz mérten 2020 tényleg az áldozatvédelem éve legyen?

Forrás: nlc.hu

Fotó: Archív, Tv2 – Mokka