Nemes Fekete Edit monográfiáját mutatták be az Alföldi Galériában

Nemes Fekete Edit alkotásai összekötik a történelmi Délvidéket, a most Vajdaságként ismert territóriumot és a Dél-Alföldet, így Hódmezővásárhelyt is, hiszen az alkotó ezekből az alföldi és délvidéki hagyományokból is táplálkozik műveinek létrehozása során. Erről köszöntőjében Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója szólt, hangsúlyozva, hogy Nemes Fekete Edit esetében a határon túli kultúrák, mentalitások és művészeti megközelítések közötti átívelés a kerámiaművészet több ezer éves hagyományaira épül.

„Már gyermekkoromban szerettem rajzolni, így vezetett az út az újvidéki Képzőművészeti Középiskolába, s amikor szakot kellett választanom, a kerámia mellett döntöttem” – mondta el Nemes Fekete Edit, aki évtizedeken át alkotója volt az akkori Jugoszlávia első és sokáig egyetlen kerámiával foglalkozó Kishegyesi Művésztelepének. Az művész a hetvenes és a kilencvenes években sokszor megfordult a Makói Művésztelepen, míg a Hódmezővásárhelyi Nemzetközi Kerámia Központtal annak vezetője, Pannonhalmi Zsuzsa révén vette fel a kapcsolatot, s kilenc alkalommal vett részt kerámia szimpóziumon.

A kötetről annak szerzője, Ninkov K. Olga művészettörténész, a Szabadkai Múzeum munkatársa elmondta: a kerámiaművészetről ő maga is sok mindent a könyv megírása során tudott meg, s fontosnak tartotta, hogy olyan műhelytitkokba is beavassa olvasóit, mint a fatüzelésű és az elektromos kemencék égette kerámiák között tapasztalható különbség. De ír a szerző a művészt foglalkoztató sorskérdésekről is, mint a sok vajdaságit foglalkoztató „menni, vagy maradni” dilemmája, s arról, hogy egy-egy – akár egyéni, akár csoportos – kiállítás, a találkozás lehetősége a látogatókkal és a szakmai közönséggel milyen erővel inspirálja az alkotóművészt.

A könyvbemutató végén Nemes Fekete Edit és Ninkov K. Olga dedikálta a kötetet. A keramikusművész alkotásai február 2-ig tekinthetők meg az Alföldi Galéria Átívelés című kiállításán.

(Forrás: Arany-Tóth Attila)