Ráfizethet a Momentum a külön állított listára

Kiszelly Zoltán szerint az ellenzék vezető ereje minden bizonnyal a DK és a Momentum közül kerül ki 2022-re. A politológus úgy véli, utóbbi párt az egész politikai elit leváltását ambicionálhatja, ám nem lesz könnyű elfogadható indokot találniuk arra, ha nem vesznek részt a kormányváltó erők összefogásában, amelyet egyébként Gyurcsány Ferenc irányíthat. A DK-n kívüli ellenzéki pártokra pedig a kiüresedés és az eljelentéktelenedés várhat – írja a Magyar Nemzet.
Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke és a Momentumot vezető Fekete-Győr András is olyan forgatókönyvet jósolt a közelmúltban 2022-es országgyűlési képviselő-választásra, amely több ellenzéki párt eltűnését jelentené. Bár jelentős különbség a két elképzelés között, hogy míg Gyurcsány egy közös listát állítana, addig Fekete-Győr kettőt, egyik szcenárió sem hagyna sok terepet a szebb napokat látott MSZP-nek, a Párbeszédnek, a Jobbiknak, valamint az LMP-nek. Emellett a Momentum-elnök explicit módon, nyíltan kimondva is hangot adott annak a véleményének, hogy a következő parlamenti választás több pártnak a végét jelenti majd.
– A közös lista azért hajtaná az egykori szocialista miniszterelnök malmára a vizet, mert jelenleg a DK a legerősebb ellenzéki párt, így a népfront jellegű összefogásban nagyon jó tárgyalási pozíciója lenne. A Momentum pedig azoknak a szavazóknak kínálna alternatívát, akik nem kérnek az eddig leghosszabban kormányzó pártokból és politikusokból, így külön indulva tudná maximalizálni az eredményét – jelentette ki a Magyar Nemzetnek Kiszelly Zoltán politológus.
Szavai szerint az utóbbi szempont felülírhatja a DK helyzeti előnyét, mivel Gyurcsány a legelutasítottabb politikus az országban, és amennyiben a Momentum – külön listán indulva – képes elhitetni az 1990 és a 2010 előtti időszak politikai vitáiból kiábrándult szavazókkal, hogy Gyurcsánynak nem vagy csak kis szerepe lenne egy új kormányban, akkor besöpörheti az ötven évnél fiatalabb korcsoport protestszavazatainak legnagyobb részét. – Ám a külön indulást nem olyan könnyű hitelesen megvalósítani, hiszen Gyurcsányék valószínűleg a főpolgármester-választás előtt is bevált előválasztás megrendezését fogják szorgalmazni, s a pillanatnyilag kisebb támogatottságú Momentumnak nagyon jó indokkal kell előrukkolnia, hogy miért nem áll be a kormányváltó erők szövetségébe – fogalmazott az elemző. Megjegyezte: mindezek mellett az esetleges választási győzelmük esetén hasonló együttműködés lenne várható a DK és a Momentum között, mint az SZDSZ és az MSZP 1994-es koalíciókötése volt.
A politológus arra is kitért, hogy az a stratégia, amely a két legmeghatározóbb politikai erőtől – vagyis a Fidesztől és a DK-tól – való egyenlő távolság politikájára épít, azért is hordoz magában jelentős kockázatot, mert a két markáns arculatú oldal között – Gyurcsány ügyes taktikusként mindig a Fidesz politikájának az ellentétét képviselte – nehéz karakteres identitást kiépíteni.
– Mások mellett az MDF és az LMP is próbálkozott a középen állással, de ezzel a két pólusra irányították a figyelmet, nem magukról beszéltek, és nem vezetett sikerre ez a módszer – fogalmazott.
Kiszelly Zoltán szerint az sem zárható ki, hogy a jelenlegi politikai elittel szemben egy új ellenzéki párt is megpróbálkozik alternatívát nyújtani.
– Bár Soros György, Emmanuel Macron francia elnök és egyéb külföldi liberális körök már letették a garast a Momentum vagy a Gyurcsány-párt mellett, az utolsó pillanatban is történhetnek meglepetések. Ahogyan Bajnai Gordon 2012-ben előrukkolt az Együtt-tel, akár csak egy évvel a 2022-es választás előtt is alakulhat egy új párt, új szereplőkkel, amely azt hangoztatná, hogy az eddig meghatározó politikai erőknek menniük kell. A környező országokban is számos ilyen példát láttunk – fejtette ki a politológus.
Fekete-Győrnek a kifutó ellenzéki pártok eltűnéséről szóló jóslatával kapcsolatban Kiszelly Zoltán úgy vélte: 2022 után, parlamenti mandátum nélkül és a költségvetési támogatás elapadásával ezek az alakulatok valóban kiüresedhetnek, projektcégekké válhatnak. – Ez azonban semmiképpen nem bizonyos, hiszen a Jobbiknak például alig másfél éve még közel húszszázalékos volt a támogatottsága, és ha új erőre kapna, megfelelő vezetéssel, ügyes politizálással pólusképző erővé válna, letolhatná a két baloldali riválisát a pályáról – értékelt az elemző.
Ám szerinte ez nem valószínű, mert épp a kiemelkedő képességű politikusok hiányoznak az ellenzéki térfélen, és a Jobbik, valamint az MSZP és az LMP vezetésében egyaránt a középszerűség okozza az egyik legnagyobb problémát.
Az elemző szerint az eddig – akár szóbeszéd szintjén – felmerült fúziós elképzelések, így az MSZP és a Párbeszéd, valamint a Jobbik és az LMP összeolvadása önmagában nem mentheti meg ezeket a pártokat a marginalizálódástól. Ám Kiszelly logikus lépésként említette, hogy a Párbeszéd a Momentummal fűzhetné szorosabbra az együttműködést, és a parlamenti frakcióját Fekete-Győrék szócsöveként használhatná.
Megjegyezte: a Párbeszéd társelnöke korábban már részt vett hasonló kísérletben, hiszen 2012-ben Karácsony Gergely – akkor még LMP-sként – a Schiffer András vezette párt frakcióját próbálta megszerezni az Együttnek. – Emellett a Párbeszédet és a Momentumot az is összeköti, hogy mindkét párt zöldpolitikát hirdet, továbbá az MSZP valószínűleg teljesen Gyurcsány befolyása alá kerül, a Párbeszédnek pedig még van rá lehetősége, hogy a régi ellenzékkel szemben fogalmazza meg magát – húzta alá.
A legvalószínűbb ellenzéki miniszterelnök-jelöltek között Kiszelly Zoltán Dobrev Klára és Fekete-Győr mellett Márki-Zay Pétert, a Mindenki Magyarországa Mozgalom elnökét említette meg, s úgy vélte, hogy jolly jokerként valamelyik MDF-árvát vagy Karácsony Gergelyt is előhúzhatják, mivel a szomszédos országokban több példa is akadt arra, hogy a főpolgármestert vagy a nagyobb városok vezetőit próbálták meg felépíteni kormányfőnek.