quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 22. kedd
  -  Csilla, Noémi
Vásárhely24.com archívum

Facebook-igazgató: nem ellenőrzik a politikai hirdetések tartalmát

2020. január 10.

Leathern ezzel megerősítette Mark Zuckerberg álláspontját, amelyet a Facebook internetes közösségi hálózat alapítója a washingtoni kongresszusban fejtett ki a szólásszabadságról folytatott vita során még tavaly októberben.

„Elveinket arra alapozzuk, hogy az emberek megérthessék azokat, akik az irányításuk mellett kötelezik el magukat, és akiknek mondandóját nyilvánosan meg kell vitatni” – írta most blogjában Leathern. Bejegyzése egybecseng Zuckerberg kongresszusban kifejtett véleményével, miszerint demokráciában nem a techcégeknek, hanem maguknak az embereknek kell eldönteniük, hogy mit tartanak hitelesnek.

A Facebook bevételeinek és óriási profitjának nagy része éppen abból származik, hogy képes rendkívüli pontossággal megcélozni a felhasználóit. A politikusok pedig, köztük az idei amerikai elnökválasztáson induló jelöltek is felismerték ennek előnyeit és politikai hasznát, és óriási összegeket költenek megjelenésükre e platformon.

Hónapok óta tart a vita az Egyesült Államokban arról, hogy kell-e szabályozni a közösségi médiumokban megjelenő politikai üzeneteket, amelyek alkalmasak lehetnek a félrevezető információk sulykolására, s a választópolgárok manipulálására is.

A Facebook a szólásszabadságra hivatkozva eddig következetesen elutasította a szabályozást. A Twitter azonban úgy döntött, hogy betiltja a politikai reklámokat, míg a Google köztes megoldást választott. A Google vezetői novemberben jelentették be, hogy az eddigi tartalomszabályozást megszigorítják ugyan, de néhány, kirívónak ítélt kivételtől eltekintve továbbra sem ellenőrzik a platformon megjelenő információk igazságtartalmát.

(Borítókép: illusztráció)