A munkaerőhiány miatt a kötelezőnél jobban emelkednek a fizetések

A hazai bruttó átlagkereset 365 100 forintra nőtt tavaly októberre, ami 11,6 százalékos emelkedést jelentett az egy évvel korábbihoz képest – közölte hétfőn a Központi Statisztikai Hivatal. A reálkeresetek esetében az éves növekedés 8,5 százalékos volt. Az elemzők szerint idén némileg mérséklődik a bérek emelkedésének dinamikája, ám a két számjegyű átlagnövekedés idén sem zárható ki.

Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában elmondta, „a tavalyi bérnövekedés nagyobb volt, mint amire számítani lehetett”. Hozzátette, évközben mutattak tények arra, hogy a bérek a várakozásnál jóval nagyobb mértékben nőhetnek. A vártnál nagyobb bérnövekedéssel összefüggésben áll a jelentős munkaerőhiány az egész gazdaság területén.

Kiemelte, a munkaerőhiány a kereskedelemben fokozottan érzékelhető, egyre több hipermarketben vezetik be az automata kasszákat, mert nincs elég alkalmazott. Hozzátette, a kevés munkaerő miatt a cégek kénytelenek a garantált bérminimumnál magasabb munkabért fizetni annak érdekében, hogy új alkalmazottakat vonzzanak be a gazdaságba, és megakadályozzák a munkaerő külföldre vándorlását.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke kiemelte, 2018 végén nyomásgyakorló eszközök igénybevétele nélkül, higgadt, konszolidált tárgyalási keretek között született meg az a kétéves megállapodás, ami nyolc-nyolc százalékos emelkedést írt elő a minimálbér és a garantált bérminimum esetében. Hozzátette, a munkáltatók azon véleménye került előtérbe a bértárgyalásokon, amely szerint „a gazdaság egén olyan felhők gyülekeznek, amik a közeljövőben komoly gondokat eredményezhetnek, ezért a bérek növelésénél reális kertek között kell maradni”.

„A nyugat-európai bérmegállapodások mindig optimistábbak, évről évre igyekeznek nagyobb mértékben növelni a minimálbért, így özönözve, hogy egyre többen lépjenek be a munkaerőpiacra” – mondta Palkovics Imre, és hozzátette, „ezzel ellentétben Magyarországon a  garantált bérminimum- és a minimálbér-emelésnél mindig óvatoskodunk.

Zs. Szőke Zoltán kiemelte, az utóbbi években a reálbérek a garantált bérminimum és a minimálbér emeléséhez képest nagyobb mértékben növekedtek. Ez azért lehetséges, mivel a szakszervezetek mindig figyelembe veszik a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodásokon azokat a nemzetgazdasági ágazatokat, amelyek a legnagyobb válsággal küzdenek.

Kiemelte, igyekeznek olyan mértékű növekedést megállapítani, amely nem juttatja csődbe a cégeket, vállalkozásokat azzal, hogy indokolatlanul magas kötelező bérkifizetést állapítanak meg.

(Forrás: hirado.hu; Borítókép: illusztráció, Bodnár Boglárka)