A szegedi Búvár-tóba fagyott egy hattyú

Szegeden a Búvár-tóba fagyott egy hattyú hétfő reggel. A Délmagyarnak egy szakember árulta el, hogyan fordulhatott ez elő, és mi a teendő ilyenkor.
Az egyik szegedi Facebook-csoportban hívta fel a figyelmet egy helyi lakos, hogy egy hattyú fagyott a Búvár-tóba. Később megtudtuk, hogy a madarat kiszabadították. Felmerült a kérdés, egyáltalán mit keres decemberben egy hattyú egy szegedi tóban?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára, Tokody Béla szerint a hattyúknak ösztönszerűen kellene délebbre vándorolniuk, akár több száz kilométert is megtesznek ilyenkor. Ha mégis maradnak, akkor azt folyóparton teszik, ahol nem fagy be a víz.
Csak néhány falat
A vízimadarak etetése egy öngerjesztő folyamat. Amikor nyáron, alapvetően segítő vagy jó szándékkal elkezdik etetni a vadon élő récéket, hattyúkat, azzal odaszoktatják őket arra a helyre. Mivel ilyenkor jó az idő, az emberek is kimennek, és dobnak néhány falatot az ott lévő állatoknak, mert olyan éhesnek néznek ki. A valóság viszont az, hogy a vízimadarak képesek ehhez hozzászokni, és nem keresnek maguknak táplálékot. Odaszoknak az etetés helyére, és akkor sem mennek el, amikor késő ősszel az ösztönei ezt diktálnák. Télen a hideg miatt előfordul, hogy az emberek is bezárkóznak otthonaikba, így az állat sokszor éhen pusztul.
Mit tegyünk, ha odafagyott madarat találunk?
A szakember szerint először mindenképpen a helyi nemzeti parkot kell értesíteni, ha ők nem elérhetőek, akkor a tűzoltóságot. – Soha ne próbáljuk mi magunk kiszabadítani őket, mert nem biztos, hogy megbír minket a jég – hívja fel a figyelmet. Mivel az etetés miatt sok vízimadár itt marad télire, nappal úszkálnak, és a tó vize a sok mozgás miatt nem fagy be. Éjjel, mikor az állatok alszanak, akkor megáll a víz velük együtt, és ebből vannak az ilyen balesetek.
Fontos kiemelni, hogy ezek a sorok csak a vízimadarakra vonatkoznak, az énekesmadarakra nem.
Nemcsak a kenyér káros
Az etetés kapcsán leginkább érintett hattyú-, réce- és lúdfajok változatos, alapvetően zöld növényi részekből, füvek, levelek, hajtások, gyomok, vízi- és kultúrnövények magjából álló táplálékukat a gyepeken, szántókon legelészve, nyáron a víz felszínéről és a víz alatt is keresgélve szerzik meg. Tokody Béla szerint ennek pótlására azaz automatákból vásárolható madáreleség sem elegendő, sőt kifejezetten káros. A vett étel nem tartalmazza azokat a tápanyagokat, amit a vízimadár önmagától összegyűjtene, így fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, vagy csak egyszerűen elhíznak, és röpképtelenné válnak. Ha ezek a madarak költenek, már a fiókájuk is a tápon fog felnőni, így a tollazatuk és a csontozatuk sem fog rendesen kifejlődni.
Szemlélődve tisztelni a legjobb
A vadon élő állatoknak nem a „szeretetünkre”, hanem értő, a saját szabályaik szerint élni hagyó, szemlélődő tiszteletünkre van, lenne szükségük. Éppen ezért a vízimadarak esetében a soha, sehol, semmivel ne etessük őket alapelv betartása jelenti a legjobb, az állatok érdekeit leginkább szem előtt tartó magatartást – tudtuk meg Tokody Bélától.