Életbe lépett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény
Január 1-jén lépett életbe az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, vagy ahogy a köznyelvben emlegetik, az öntözési törvény. Megteremtették a szolgalmi jogot is, így könnyebbé válik az öntözővíz termőföldre juttatása – olvasható a delmagyar.hu-n.
Az Országgyűlés december 10-én 168 igen, 18 nem szavazattal, tartózkodás nélkül fogadta el az öntözéses gazdálkodásról szóló törvényt, ami január 1-jétől hatályos.
35 éve 350 ezer hektárt öntöztek
– Az előző rendszerben, a ’80-as évek közepén az öntözhető területek nagysága elérte a 330-350 ezer hektárt, ami a rendszerváltozás után, a tulajdonviszonyok átrendeződése miatt lecsökkent. Ma nagyjából 90-100 ezer hektáron zajlik Magyarországon öntözéses gazdálkodás – mondta Farkas Sándor agrárminiszter-helyettes, országgyűlési képviselő, a törvény beterjesztője.
– Az elmúlt években rendkívül kiszámíthatatlanná vált az időjárás. 2018 nyarán, őszén hatalmas volt az aszály, az őszi vetésből szinte semmi nem kelt ki, és ez a száraz időszak egészen 2019 áprilisáig tartott. Akkor, a javaslatom alapján elfogadta a kormány, hogy kitoljuk az öntözési idény kezdetét és végét, ami most már március 15-től október 31-ig tart. Sokan éltek a lehetőséggel.
Az már korábban is megfogalmazódott, hogy számos kultúrát nem lehet öntözés nélkül hatékonyan termeszteni, például a konzervipari növényeket vagy a vetőmagokat. Utóbbiban Magyarország nagyhatalomnak számít. Ezt az értéket hosszú távon csak úgy tudjuk megtartani, ha ezeket a területeket öntözzük. Az agrárkamara 2-3 évvel ezelőtt felmérte, mekkora területen lenne erre igény, és csaknem 400 ezer hektáros szám jött ki. Az igény mellé beállt a kormányzat is. Az öntözést leggyorsabban, leghatékonyabban ott lehet fejleszteni, ahol korábban már működött öntözési rendszer.
A birtokkoncentráció kedvez a fejlesztéseknek
2018-ban elfogadtak egy kormányhatározatot is, amely szerint 10 éven át évi 17 milliárd forintot biztosít az állam öntözésfejlesztésre. Ezt a forrást nem a gazdálkodók kapják meg, hanem egyebek mellett az öntözővíz elvezetését, az öntözőcsatornák rendbetételét szolgálja. Itt csatlakozik be az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény. Ennek az egyik leglényegesebb eleme, hogy öntözési körzeteket, közösségeket alakítanak ki, és egy olyan központot, ügynökséget, amely az öntözést koordinálja.
Négy megyét érint kiemelten
Négy megyét érint kiemelten a törvény: Csongrádot, Békést, Hajdú-Bihart és Szolnokot.
Farkas Sándor elmondta, az ügynökség szerzi majd be a hatósági engedélyeket, és a terveztetés gondját is leveszik a gazdák válláról.
– Ez a hosszú, rögös út akár 2-3 évig is tartott, most rövidebb lesz, és a költségek is csökkennek. Fontos azt is megemlíteni, hogy az öntözési törvény a felszíni vizek hasznosításáról szól, nem a fúrt kutakéról – hangsúlyozta.
A törvény egyik legfontosabb újítása a szolgalmi jog bevezetése, ami azt jelenti, hogy az úgynevezett szolgáló ingatlan tulajdonosa, használója köteles tűrni, hogy az öntözéses gazdálkodást folytató termelő átvezesse a területén az öntözőberendezést, kártérítés, vagy egyéb megegyezés fejében.
Forrás és fotó: delmagyar.hu
