Az ellenzéknek csak szlogen a zöldügyek emlegetése

A kormány komolyan veszi a klímaváltozás és a környezettudatosság témáját. Egyébként nagyjából egy éve, 2018. december 5-én már tartottunk egy vitanapot erről, ám egyetlen ellenzéki képviselő sem jött el – idézte fel a Magyar Hírlapnak Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára, aki a kulturális törvénycsomagról, az oktatásról és az egészségügyről is beszélt az interjúban.

– Művészek és politikusok együtt tüntettek az év végén a kulturális törvénycsomag ellen. Jogosan?

– A kétszínűség maximuma, hogy Karácsony Gergely a színházvezetőket kinevező politikus elment tüntetni azért, hogy a politikusok ne nevezhessenek ki színházigazgatókat. Pontosabban azt szeretné, hogy ő ezt továbbra is megtehesse, de mondjuk a színházat fenntartó és finanszírozó állam ne szólhasson bele abba, ki vezethet teátrumot. Van, akinek már meg is üzente, hiába pályázik, nem fog nyerni, mást meg indoklás és tájékoztatás nélkül elküldött. Elképesztő logika.

– Elhangzott az is, hogy megszűnhet a színházak függetlensége.

– Ez hazugság. A törvényben előírt megállapodás garanciát ad a vegyes működtetésű színházak művészeti szabadságára. Tavaly azzal riogattak, hogy bezárnak a budapesti színházak, mert megszűnik a taorendszer. Nem került rá sor, sőt az intézmények többletforráshoz jutnak. A jelek szerint minden decemberben ugyanazok aggódnak ugyanúgy – teljesen feleslegesen. Sajnos ugyanakkor a véleménynyilvánítás határait súroló módon olyan nyomást gyakorolnak azokra is, akik nem akarnak politizálni, amit nem láttunk még Magyarországon. Színészeket, rendezőket, művészeket vegzálnak azzal, hogy álljanak ki a balliberális oldal mellett. Pedig a többség a színházban a színházzal szeretne foglalkozni, mégis arról akarják meggyőzni őket az aktivistákká átvedlett színészek, hogy az nem lehet kultúra, ami nem ellenzéki, vagyis jobboldali. Csakhogy elfelejtik: a fővárosban már nem ők vannak ellenzékben. Mindenáron a kormánnyal szembeni ellenálláshoz keresnek eszközöket.

– A törvénycsomag gyors megszavazását mi indokolta?

– Látható volt, hogy az új fővárosi vezetés egy szalmaszálat nem tesz keresztbe, amikor egy több száz millió forintos állami támogatásból működő, ám neki kedves budapesti színházban szexuális zaklatási ügyekre derül fény. Sőt megpróbálja elkendőzni az egészet. Ezért pörögtek fel végül az események. Az nem lehet, hogy az állam úgy támogasson egy színházat, hogy például egy ilyen súlyos zaklatási ügyben ne tudjon ellenőrzést végezni és ne tudja megvédeni a színészeket a zaklatástól.

– Azért a DK-s főpolgármester-helyettes, Gy. Németh Erzsébet az Újszínháznál felmerült gyanú kapcsán azonnal vizsgálatot rendelt el.

– Hitelesebb lett volna, ha pár héttel korábban a Katona József Színház esetében is hasonlóan jár el. Ezzel önmagáról állított ki elfogultsági bizonyítványt, még a látszatra sem ügyelt az egész ország figyelmét felkeltő botrányban. Vagyis szerinte a balliberális oldalhoz tartozók bármit elkövethetnek, tőle mentességet kapnak.

– A színházlátogatók mit fognak érzékelni a törvényi változásból?

– Kezdjük ott, hogy évről évre, így 2020-ban is emelkednek a kultúrára szánt költségvetési összegek. Nálunk többet GDP-arányosan szinte alig fordít valaki Európában erre a területre. Ugyanakkor a jövőben átláthatóbb lesz a működés, a felelősségi viszonyok pedig tisztábbak. A legtöbb forrást biztosító államnak ezentúl nagyobb rálátása lesz a működésre, és lesz részjogosítványa egyes döntéseknél. Ez eddig nem így volt, ám a művészeti tevékenységgel kapcsolatban továbbra sem kap beleszólást senki. A függetlenség megmarad. Karácsony tehát nem a színházakat, hanem a saját hatalmát meg a balliberális tábor érinthetetlenségét félti.

– Ellenzéki megmondóemberek szóba hozták, hogy ezen logika mentén a szintén komoly állami támogatásban részesülő egyházak működésébe is nagyobb beleszólást kérhetne magának az állam. Egyetért?

– A keresztény kultúra ellenesség és az egyházellenesség főleg a DK politikai krédójának lett a része, Brüsszelben Gyurcsányné a papok hatalmától retteg, itthon pedig minden lehetséges eszközzel támadják a felekezeteket, kivéve persze a pártrendezvényeiken feltűnő Iványi Gábor lelkészt és közösségét. Pedig az egyházakkal való együttműködésről vagy a határon túli magyarság ügyéről lehetne nemzeti konszenzus. Csakhogy az ellenzéki térfélen a DK és a Momentum között kialakult versenyhelyzetben, rivalizálásban már csak az számít, ki van messzebb a Fidesztől. Ezért minden íratlan szabályt, nemzeti konszenzust felrúgnak, például még a magyar jelölteket is elgáncsolják az uniós intézményekben, folyamatosan a magyar nemzeti érdekek ellen dolgoznak.

– Ahol legutóbb Varga Judit igazságügyi minisztert faggatták a jogállamiságról. Nem csitul a küzdelem az EU-val?

– Brüsszelben továbbra is ott vannak a Soros által pénzelt nyomásgyakorló szervezetek, nyilván az új vezetőknél is bejelentkeztek, és minden lehetséges eszközzel folytatják a bevándorlást támogató, a magyar kormányt és szövetségeseit lejárató politikájukat. Valamint továbbra is ott vannak a bevándorláspárti politikusok, Soros embere, Frans Timmermans az új brüsszeli bizottságban is alelnök. Azért támadják Magyarországot, mert a magyar emberek nemet mondanak a bevándorlásra. Ehhez a hadjárathoz minden fronton, minden hazugságot összehordanak.

– Rátérve az oktatásra: ismét mozgolódnak a tanári szakszervezetek, béremelést követelve. Mire lehet számítani ezen a téren?

– Azt szögezzük le, hogy a pedagógusok voltak az elsők, akiknek nagy átfogó béremelési programot hajtottunk végre, átlagosan ötven százalékkal nőtt a bérük az elmúlt években, a szakképzésben dolgozó pedagógusok jövő júliustól átlagosan további harmincszázalékos béremelésre számíthatnak. Folyamatosan tárgyalunk az érdekvédőkkel, akikre egyébként az ellenzék és a Soros-hálózat is igyekszik rátelepedni. Érdekes amúgy, hogy a kormányellenes média eközben alig számolt be a legújabb PISA-jelentésről, amely immár minden vizsgált területen javulást mutat a diákok teljesítményében. Értjük persze, hiszen a korábbiakhoz hasonlóan romlást vártak, csakhogy a kormány oktatáspolitikai intézkedései, mint például az esélyteremtés érdekében létrehozott állami iskolafenntartás vagy a tankönyvek ingyenessé tétele, kezdik meghozni a gyümölcsüket. Az ilyen változtatások hosszú távon fejtik ki a hatásukat.

– Nemzetközi összehasonlításban mire elég az eredményünk?

– A világ hetvenkilenc legfejlettebb országát tekintve immár a lista első felében van hazánk. A szövegértés, a matematika vagy a természettudományok terén is komoly az előrelépés, megközelítjük az OECD-átlagot. Külön öröm, hogy csökkent a különbség a jól és a rosszul teljesítő diákok között, vagyis egyre kevesebb a leszakadó tanuló. Ez komoly eredmény, ráadásul emellett a családi pótlék iskolába járáshoz kötése nyomán csökkent a hiányzások száma is, az iskolai étkeztetés ingyenességét pedig kiterjesztettük. Egyéb méréseken is egyre jobban, akár átlagon felül teljesítenek a tanulóink, ilyen a matematikai és természettudományi tudást vizsgáló TIMSS vagy a szövegértési képességeket vizsgáló PIRLS.

Forrás: magyarhirlap.hu