Az első karácsonyfát Brunszvik Teréz grófnő állította Magyarországon

A karácsonyi ünnepkör leglátványosabb jelképe a feldíszített fenyőfa, ami a legtöbb kultúrában az életet, az újjászületést és az örökkévalóságot szimbolizálja. Magyarországon az első karácsonyfát az 1820-as évek elején Brunszvik Teréz grófnő, az első magyarországi óvodák megalapítója állította fel kisdedóvójában, később a díszített fenyők megjelentek a közösségi tereken, majd pedig az emberek otthonaiban is.
Nagyné Batári Zsuzsanna, a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum néprajzkutatója elmondta, a karácsonyfa-állítás szokása először a magasabb társadalmi osztályoknál jelent meg, majd a 19. század második felében terjedt el a vidéki, értelmiségi családok körében is.
A karácsonyfa-állítás szokása a parasztság körében csak később terjedt el, mivel földrajzi, illetve anyagi okok miatt a szegényebbek nem jutottak hozzá az örökzöldekhez.
Kruták Zsófia, a Karácsonyház tulajdonosa kiemelte, az alföldi régióban voltak olyan települések, ahol fenyőfa hiányában gyümölcsfaágakat vontak be zöld színű papírral, így imitálták a fenyőfát.
Az egyszerű emberek találékonyak voltak, fenyő híján néhol muskátlit vagy leandert díszítettek fel, de akadtak egyéb megoldások is. Nagyné Batári Zsuzsanna elmondta, „több helyen hosszú ágba vagy botba lyukakat fúrtak, és a lyukakba egy-két fenyőgallyat szúrtak bele, így próbálva a karácsonyfa igazi hangulatát megidézni”.
Az idők során a fára kerülő díszek is folyamatosan változtak. A régi idők polgári rétegének karácsonyfáit üvegből, papírból és drótból készült díszek ékesítették.
A 19. század végén a díszek mellett a szaloncukor is megjelent a fákon, de akkoriban csak a tehetősebbek tudták megvásárolni a díszes csomagolású karácsonyi édességet, a parasztságnak mindez nem adatott meg. A néprajzkutató elmondta, a szegényebb családok félbevágott kockacukrot vagy aszalt szilvát csomagoltak be.
Hozzátette, azonban volt olyan család is, ahol még ezt sem engedhették meg, így a csomagolópapírba széndarab vagy krumpli került.
Azóta nagyot változott a világ, a karácsonyfa ágain a gyertyákat felváltották a fényfüzérek, megjelentek a műfenyők, a minden színben, illetve formában pompázó díszek, sőt, egyre több karácsonyi divatirányzat is kialakult. A díszítésnek manapság csak a fantázia szabhat határt, hiszen a fa lehet élő vagy mű, természetes zöld vagy extrém színben pompázó, csünghetnek ágain klasszikus üveggömbök vagy manók, unikornisok és tengeri figurák is.
(Forrás: hirado.hu; Borítókép: illusztráció)