Bemutatták a 2019-es Csongrád megyei Top 100 kiadványt

A megye árbevételének kétharmadát, export árbevételének 80 százalékát a TOP100 vállalkozás teljesítette – sok más mellett ez is kiderült a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (CSMKIK) és a Délmagyarország napilapot is kiadó Mediaworks Top 100 – Csongrád Megye Gazdasága 2019 címet viselő kiadványából. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatósága, valamint a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által készített elemzések mellett interjúk, riportok gazdagítják a kiadványt. A 2019. december 13-án szegedi bemutatón a Top 100-ban szereplő válalkozások képviselőit is köszöntötték.

Nemesi Pál, a CSMKIK elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a most bemutatott TOP 100 kiadvány a megyében működő vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, gazdaságfejlesztéssel foglalkozó szervezetek miunkájához is jó kiindulópont lehet.  A most publikált adatokból ugyanakkor kiderül, hogy egyelőre nem sikerül teljesíteni a kitűzött gazdasági felzárkózást, jól mutatja ezt az is, hogy Bács-Kiskun megyéhez még mindig nem sikerült közelebb kerülni. Ennek egyik oka, hogy elsősorban az iparfejlesztés területén nem történik számottevő előrelépés. Hozzátette, hogy a gazdasági önkormányzat által készített gazdasági jövőkép azt hivatott segíteni, hogy elinduljon a fejlődés. A szakmai anyag alapvetései mentén a vállalkozások is sokat tehetnek azért, hogy megyénk előrébb lépjen a megyék rangsorában.

Nemesi Pál kamarai elnök és Gombár Gabriella, a Délmagyarország kereskedelmi vezetőjének köszöntője után a TOP 100-ban szereplő cégek képviselői vehettek át egy-egy példányt a kiadványból. Czékusné Augusz Márta, a NAV Csongrád Megyei Adó- és Vámigazgatóság Tervezési és Elemzési Osztályának osztályvezetője, valamint dr. Takács Béláné, a Központi Statisztika Hivatal k  ommunikációs referense tartott szakmai előadást.

A megyei top 100 vállalkozás listája az adóhivatal társasági bevallás adatai alapján került összeállításra, melybe 2018-ban 2,79 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel lehetett bekerülni, míg tavaly ez a szám 2,55 milliárd volt. Az előző évhez hasonlóan a legnagyobb árbevételű cég az Országos Dohányboltellátó Kft. volt, melynek majdnem 600 milliárdos árbevétele volt. Második helyen az NKM Áramszolgáltató Zrt. (amely azóta a NKM Energia Zrt néven budapesti cég), a harmadikon pedig a Contitech Fluid Automotive Hungária Kft., az-az a makói gumigyár áll.

A megye árbevételének kétharmadát, export árbevételének 80 százalékát a TOP100 vállalkozás teljesítette, jórészt nekik köszönhető a megye gazdasági teljesítményének 8,5 százalékos növekedése és a munkavállalók harmadának foglalkoztatása. Az előző évhez hasonlóan a vezető szektor a kereskedelem 45 százalékos részaránnyal, ezt követi a feldolgozóipar 25 százalékos részesedéssel. A harmadik a villamosenergia-, gázipar, melyet megközelített az építőipar miután 7,2 százalékra emelte a nettó árbevételből való részesedését. Csongrád megye gazdasága 2017-ben az országban megtermelt GDP 3 százalékát állította elő, az egy főre jutó értéke nem érte el az országos adat háromnegyedét.

K+F

Csongrád megye gazdasága 2017-ben az országban megtermelt GDP 3 százalékát állította elő, az egy főre jutó GDP 2,9 millió forint volt. E mutató alapján az utóbbi években a főváros és a megyék rangsorában Csongrád megye pozíciója alig változott, 2017-ben a 9. helyet foglalta el. Az egy főre jutó GDP országos átlaghoz viszonyított aránya a megyében 2017-ben 74 százalék volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Csongrád megye kiemelt szerepet játszik a hazai K+F-tevékenységek területén: magas a kutatás-fejlesztésre felhasznált erőforrások nagysága, 2018-ban 30 milliárd forintot, az országos 4,6 százalékát fordították erre, ami a megyék közül (Veszprém, Pest és Hajdú-Bihar után) a negyedik legnagyobb összeg. A kutatás-fejlesztési ráfordítások egy lakosra jutó értékét tekintve is élen jár Csongrád megye, a megyék közül itt volt a második legmagasabb. A kutatóhelyek számát és a K+F-létszámot illetően csak a főváros szerepe nagyobb Csongrád megyéénél.

Ipari termelés

Az ipari vállalkozások megyei telephelyein 2018-ban 736 milliárd forint ipari termelési értéket állítottak elő, az országos kibocsátás 2,3 százalékát. A termelés volumene az országos 3,4 százalékos bővüléssel szemben 0,7 százalékkal mérséklődött az előző évhez képest. Az egy lakosra jutó ipari termelési érték öt évvel korábban az országos átlag mintegy héttizede volt, a 2018. évi 1,8 millió forint viszont az 56%-át tette ki.

Beruházások

A Csongrád megyei szervezetek 2018-ban 128 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, összehasonlító áron 14%-kal többet, mint 2017-be, de ez elmarad az országos átlagtól. 2018-ban a legnagyobb beruházónak számító feldolgozóiparban a fejlesztésekre fordított összegek volumene 4,8 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.

Export – import áruforgalom

Csongrád megye legnagyobb exportőrei a gumi- és műanyagipari termékek, a nyers és feldolgozott sertés- és baromfitermékek, a tejtermékek, a gabonafélék, az ágynemű-garnitúrák, textíliák, szaniterek, a gépek, villamos ipari termékek kivitelét végzik jellemzően Macedónia, Szerbia, Ukrajna, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, valamint a Közel- és Távol-Kelet országai felé. A top30 exportőr közé a 2017. évihez képest 4 új gazdálkodó került be, akik mérőműszereket, feldolgozott hústermékeket, búzát, tisztítószereket exportálnak Svájcba, Boszniába, Japánba, Kínába.

Az importforgalom jellemző áruköreiben nem találunk változást a korábbi évekhez viszonyítva: gumiipari alapanyagok, szaniteráruk, élelmiszerízesítők, adalékanyagok, szerszámok, gépek, textiltermékek, bútorok. Az áruk származási helyei Oroszország, Szerbia, az Amerikai Egyesült Államok és a távol-keleti országok, valamint Japán. A top30 importőr között 2018-ban 4 új gazdálkodót találunk, akik Törökországból, Ausztráliából, Izraelből, Indiából, Kínából testápolási cikkeket, különféle fém alkatrészeket, huzalokat, laboratóriumi eszközöket, reagenseket importálnak.

Foglalkoztatás

A munkaerő-felmérés adatai alapján 2018-ban Csongrád megyében csökkent a munkanélküliek száma, miközben a foglalkoztatottság szintje nem változott. 2019. II. negyedévében a foglalkoztatási ráta 60,1, a munkanélküliségi ráta 1,8 százalék volt, előbbi 0,7, utóbbi 1,6 százalékponttal alacsonyabb volt az országos átlagnál. 2019 I. félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 303 ezer forint volt, ez 8,8 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbit, de a növekedés mértéke kisebb volt, mint országosan. A havi bruttó átlagkeresetek így 57 ezer forinttal, 16 százalékkal elmaradtak az országostól.

Átlagos állományi létszám

A Csongrád megyei kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknál alkalmazásban állók száma 68 ezer fő, ennek több mint harmadát a top 100 cégnél foglalkoztatták. Alkalmazotti létszám alapján a TOP 5 vállalkozásba a Contitech Fluid Automotive Hungária Kft., a PICK Szeged Zrt., a Hungerit Zrt., a Sole-Mizo Zrt., és a SZEFO Zrt. került be

Bérköltség

A Csongrád megyei vállalkozások bérköltsége 2018-ban 9,7 százalékkal emelkedett. A bérköltség közel felét a TOP100 vállalkozás számolta el, náluk az emelkedés 15 százalékos volt. A fajlagos bérköltséget vizsgálva a legnagyobb arányú eltérés a megyei és a top 100 vállalkozás között az építőiparban látható: a top 100 vállalkozás 4,4 millió forint/fős fajlagos bérköltsége 80,3 százalékkal több a 2,4 millió forint/fős megyei átlagnál.

Turizmus

2018 júliusában Csongrád megye kereskedelmi szálláshelyein 3,3 ezer kiadható szobában 12,6 ezer férőhely várta a vendégeket. A férőhelyek száma kevéssel elmaradt az előző év júliusitól, ennek ellenére a vendégforgalmuk – a korábbi évek tendenciájának folytatásaként – 2018-ban is tovább bővült. A megye szálláshelyeit 7,7 százalékkal több vendég (357 ezer) 717 ezer éjszakára vette igénybe, mint egy évvel korábban. A megyei kereskedelmi szálláshelyek 2018-ban az országos vendégéjszakában mért forgalom 2,3%-át adták.

A Top 100 – Csongrád Megye Gazdasága online verziója ezen a linken érhető el.