quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 17. csütörtök
  -  Rudolf
Vásárhely24.com archívum

Nap képe: Svájci halo komplexum

2019. december 04.

A Matterhorn Hörnli-gerinc közelében figyelték meg a halo komplexumot. Mi az a halojelenség? A jelenség a Napot, vagy a Holdat körülvevő fehér, esetenként vöröses színben pompázó fénykör. Az egyik leggyakoribb haló, főleg összefüggő fátyolfelhőzeten (cirrostratus) jelenhet meg, gyakorta melegfrontok előtt. Ez történt ezúttal is, a hétfői hazai havazást okozó ciklon melegfronti felhőzetén alakult ki ez az érdekes jelenség. A leggyakrabban megfigyelhető halo 22 fokos szögben látszik a Nap vagy a Hold körül. Ezt kis halogyűrűnek nevezik. A 22 fokos halogyűrű (kis halo) körül úgynevezett érintőívek is kialakulhatnak. A fényes ívek a 22 fokos halo alsó és felső pontját érintik, és az alakjuk attól függően változik, hogy a Nap vagy a Hold milyen magasan jár az égen.

A kis halohoz hasonlóan jön létre a ritkábban látható nagy halo. Ez 46 fokos szögben látszik az égitestek körül. A fénytörés ilyenkor az oszlopos jégkristály alaplapja és egyik oldallapja között következik be. A lapok egymással 90 fokos szöget zárnak be. Ez esetben az eltérítés szöge 46 fok, ezért ebben a tartományban fényes körív látható. A nagy halo színsorrendje megegyezik a kis haloéval: belül vöröses, kívül kékes. Fénye a belső, kis haloéhoz képest gyengébb erejű. Hozzá is kapcsolódhatnak érintőívek. Ezek leginkább a szivárványtöredékhez hasonlítanak, ellentétes irányba görbülve rendszerint a nagy halo alsó felét érintik, és az égitesthez képest szimmetrikusan helyezkednek el. A kis és a nagy halon kívül nagyon ritkán egyéb halogyűrűk is előfordulnak. A Nap és a Hold magasságában, a látóhatárral párhuzamosan melléknapkör vagy mellékholdkör szintén létrejöhet. Kialakulásukat a jégkristályokon visszaverődő fény okozza. Színük fehéres, és ahol a 22 fokos és a 46 fokos halogyűrűket metszik, mindkét oldalon fényes melléknapok vagy mellékholdak láthatók. A melléknapkört és mellékholdkört kialakító jégkristályformák egyéb halo összetevőket is létrehozhatnak. Ezek a zenit körüli ívek. Általában a nagy halohoz kapcsolódnak, de olyankor is megjelenhetnek, amikor maga a 46 fokos nagy halo sem látszik. Ritka szerencse, amikor egyszerre több halo összetevő látható az égen, hiszen ilyenkor rendkívül szép látványban lehet részünk.

Fotó: Michael’s Beers & Beans – twitter

Tudományos magyarázat: tankonyvtar.hu