Együtt a kultúráért és a hagyományokért: két vásárhelyi is bekerült az országos Olvasókörök Szövetségének vezetőségébe

Ön jelenleg a Csúcsi Olvasókör elnöke. Mióta tagja ennek a közösségnek, és miért választotta az olvasókörök világát? Volt bármilyen emlékezetes, meghatározó élménye?

Kis Imréné: Több mint tíz éve vagyok a Csúcsi Olvasókör tagja. Ismerősök által kerültem, vendégként ebbe a közösségbe. A társaság, a beszélgetések, szabadidős programok tetszettek meg.

2011-től az akkori elnök Simon Imréné Margitka segítője lettem. Nem voltam vezetőségi tag, de a rám bízott feladatokat elvégeztem.

Megható és meghatározó volt számomra a 2012-ik évi Nyári találkozó Mohácson. Szerbiából érkezett az Olvasókörök Országos Szövetségének Vándorbotja, melynek ünnepélyes átadásán vehettem részt. A vándorbot a magyarság összetartozását jelképezi határon innen és túl.

Ön hogyan látja, miért fontosak az olvasókörök napjainkban? Milyen feladatokat tudnak ellátni?

Kis Imréné: Az olvasókörök célja a hagyományok ápolása, a társadalmi és a kulturális élet segítése. Közösségi feladatokat látnak el, melybe igyekezünk bevonni a fiatalokat is.

Rengeteg rendezvénnyel örvendeztetik meg a vásárhelyi lakosokat, elég csak a farsangi, vagy épp az arató mulatságokra gondolni, de a sort hosszasan lehetne folytatni. Mennyire nehéz városunkban rendezvényeket szervezni, és ez milyen feladatokat szab ki Önre?

Kis Imréné: Rendezvényeinkre nagy az érdeklődés. Farsang, Pünkösd, gyereknap, aratás és még sorolhatnám. Idén már volt Télbúcsúztató rendezvényünk is, a Mohácsi Polgárok Olvasókörének Kereplőbujdosók csoportja részvételével.

A feladatom a segítőcsapatot összefogni, mely nem csak vezetőség tagjaiból, családtagokból áll.

Külön köszönet nekik, hogy mindig számíthatok rájuk.

Nemrégiben megválasztották az Olvasókörök Szövetségében társelnöknek. Milyen érzés volt, amikor ezt megtudta, és ehhez kapcsolódóan milyen teendői lesznek a jövőben?

Kis Imréné: Nagyon örülök, hogy megtiszteltek bizalmukkal az olvasóköri szövetség tagjai és az egyik Társelnök lehetek.

Igyekezni fogok legjobb tudásom szerint végezni ezt a munkát is. Teendő bőven lesz. Fő feladat a közösségépítés. Bővíteni határon túli civilegyesületekkel. Megismerni általuk más közösségek életét, kultúráját, hagyományait.

A szövetség 2020-as programját ezután fogjuk összeállítani, de tudjuk, hogy az előző vezetőség segítségére is számíthatunk.

Dr. Szóró Ilona és Kis Imréné

Ön a budapesti Kölcsey Ferenc Olvasókör titkára, ám Vásárhelyen éli mindennapjait. Hogyan lehet ezt a kettőt összeegyeztetni, és mi volt az oka annak, hogy csatlakozott az olvasókörök világához?

Dr. Szóró Ilona: Én Budapesten dolgozom, a könyvszakmában, így természetes volt, hogy egy fővárosi kulturális egyesülethez, olvasókörhöz csatlakozom.

Ugyanakkor vásárhelyi vagyok, minden hétvégét itthon töltök, újabban már egy héten 3–4 napot is, így az is magától értetődőnek tűnt, hogy bekapcsolódok a szülővárosom egyesületi életébe.

Évtizedek óta foglalkozom a magyarországi olvasókörök történetének tudományos kutatásával, mint szociológus, így érthető, hogy érdekel ezeknek az egyesületeknek a mai mindennapi tevékenysége is.

Az elkövetkezendő öt évben az Olvasókörök Szövetségének vezetőségében alelnöki posztot fog betölteni. Milyen feladatokkal jár ez a pozíció, és mit kell tudni az Olvasókörök Szövetségéről?

Dr. Szóró Ilona: Az Olvasókörök Szövetsége 1990-ben alakult. Jelenleg 20 tagszervezete van.

A szövetsége célja:

A különböző kulturális, társadalmi szervezeteknek együttműködési lehetőséget nyújt, módszertani lehetőséget kínál tevékenységük folytatásához, és saját eszközeivel támogatja ezen szervezetek keretében megjelenő civil kezdeményezéseket.

A szövetség lehetőséget teremt a tagszervezeteknek közös programok rendezésére, a tapasztalatok kicserélésére, ötletek adaptálására, segít kapcsolatot építeni a hazai művelődési és oktatási intézményrendszerrel. Ugyanakkor együttműködést keres a határon túli magyar közösségek kulturális szervezeteivel is. Fontos feladatának tekinti a magyar nyelv ápolását, a népi hagyományok őrzését és a több mint 150 évre visszanyúló olvasóköri múlt értékeinek megismertetését.

Az Olvasókörök Szövetségénél kollektív vezetés érvényesül. Az alelnök feladata, hogy operatív módon segítse a társelnökök irányító, szervező munkáját, illetve az elnökségen belüli munkamegosztás jegyében a rá bízott aktuális feladatokat lássa el. Jelen esetben például a szövetség honlapjának átalakítása ez a feladat.

Hogyan látja az olvasókörök szerepét napjainkban, mennyire képesek megszólítani a fiatalokat? Ön esetleg osztja azokat az aggodalmakat, miszerint a népi hagyományok iránti érdeklődés, és az olvasás lassan kiveszik a hétköznapokból?

Dr. Szóró Ilona: Az olvasókörök mindig is sokrétű tevékenységet folytattak a kultúraközvetítéstől a szabadidős programok szervezéséig, a hagyományőrzéstől különböző ismeretek korszerűsítéséig, bővítéséig, és mindennek alapját a helyi közösségek szervezése, összetartása képezte. Erre napjainkban ugyanúgy szükség van, mint a korábbi évtizedekben.

Kétségtelen, hogy az idősebb és a fiatalabb korosztályok gondolkodása, szokásai, szabadidő eltöltése között jelentős különbségek vannak, és az olvasóköri tevékenységben elsősorban az idősebb korosztályok aktivizálják magukat. Vannak azonban a szövetség tagszervezeteinél jó példák arra, hogy családok mozgósításával, iskolákkal, ifjúsági szervezetekkel való együttműködéssel be lehet vonni a fiatalabb korosztályokat is az olvasóköri életbe.

A szövetség legutóbbi közgyűlésén egyébként a jövőre vonatkozó tervek sorában külön hangsúlyt kapott a fiatalabb generációk korábbinál szélesebb körű bevonása.

Ami az olvasás szerepét és az olvasási szokásokat illeti, úgyis, mint aki a könyvszakmában dolgozik, úgy látom, hogy van igény az olvasásra, még akkor is, ha ennek formája, eszközei nagy változáson mennek keresztül. A kulturális egyesületeknek, olvasóköröknek egyébként az egyik önként vállalt feladata, hogy erősítsék a könyv, az olvasás iránti érdeklődést szűkebb és tágabb környezetükben.

Ami a népi hagyományok iránti érdeklődést illeti, ennek az intenzitása időről időre változik. E tekintetben jelentős különbség van földrajzi szempontból, a vidéki társadalom és a fővárosi lakosság, vagy generációs szempontból, a fiatalabb és az idősebb korosztály között. Ugyanakkor számos olyan jel van, éppen a szövetség tagszervezeteinek rendezvényeit tekintve, hogy a hagyományőrzés több generációs közreműködéssel valósul meg. Egyes hagyományőrző kezdeményezések pedig pl. a Fölszállott a páva országos érdeklődésnek, népszerűségnek örvendenek. Bizonyos, hogy a hagyományok szerepe, hétköznapi jelenléte és ápolásuk formája jelentős változáson megy át, de nem valószínű, hogy a nemzeti hovatartozás gyökereit jelentő értékek rövid időn belül teljesen háttérbe szorulnának, eltűnnének a mindennapokból.

(Borítóképen: Kis Imréné, a Csúcsi Olvasókör elnöke, az Olvasókörök Szövetségének társelnöke, Dr. Szóró Ilona, a budapesti Kölcsey Ferenc Olvasókör titkára, az Olvasókörök Szövetségének alelnöke, Fehér József író, költő, újságíró, Kissné Urgyán Mária, a Nyugdíjas Szövetség elnöke; Képek forrása: Dr. Szóró Ilona)

Kapcsolódó cikkünk:

Olvasókörök találkozóját tartották meg Mártélyon – két vásárhelyi is bekerült az Olvasókörök Szövetségének vezetőségébe