Balliberálisok kifizetőhelye lett Budapest
Budapesten nem az ellenzék győzött, hanem a fővárosiak kaptak ki. Ahogy azt a fenti szám is mutatja: a balliberális ellenzéknek – Karácsony Gergellyel, Gyurcsány Ferenccel és Fekete-Győr Andrással az élen – kevéssé számít a fővárosiak érdeke, sokkal inkább az, hogy pozíciókhoz, pénzhez juttassák a klientúrájukat.
A Magyar Hírlap október 13. óta több alkalommal is beszámolt az ellenzéki szivárványkoalíció budapesti pozícióhalmozásáról, közpénzszórásairól. Megírták, hogyan és mennyiért hozták vissza Gyurcsány Ferenc embereit a fővárosba. Például, hogy a bukott kormányfő pénzügyminisztere, Draskovics Tibor havi bruttó 644 ezer forintért lett a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) igazgatóságának elnöke. Hogy havi bruttó 483 ezer forintért visszatért a politikába az az SZDSZ-es Lakos Imre, akit 2010 előtt az egyik leggazdagabb fővárosi képviselőként tartottak számon. Hogy ismét pozíciókat kapott az a Havas Szófia, aki nem csak a balliberálisok egészségügyi ámokfutásaiban vállalt aktív szerepet.
Azonban az, hogy az elkövetkezendő öt évben Draskovics csaknem negyven-, Lakos harminc-, Havas pedig ötvenmillió forintot vesz ki a budapestiek zsebéből, eltörpül amellett, ami az ellenzéki vezetésű önkormányzatoknál zajlik. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány korábban kiszámolta: a fővárosiaknak több mint kétszázmillió forinttal kerül többe a szűkebb értelemben vett Karácsony-féle városvezetés, mint a korábbi. A pluszkiadások mögött egyértelműen az alpolgármesterek számának növekedése és a fizetésemelések állnak. Míg Tarlós Istvánnak három helyettese volt, addig Karácsonynak öt van. Míg a Fővárosi Közgyűlés Tarlós helyetteseinek illetményét – a költségtérítést is beleszámolva – havi bruttó 1 118 077 forintban határozta meg, addig az új, ellenzéki többségű testület 1 341 705 forintos illetményt állapított meg az alpolgármestereknek.
A fővárosi pozícióhalmozás és közpénzszórás nem egyedülálló. Az I. kerületben a párbeszédes V. Naszályi Márta polgármester megduplázta helyetteseinek számát, csakúgy mint a II. kerületben a szocialista Őrsi Gergely, illetve a XI. kerületben a DK-s László Imre. Más ellenzéki vezetésű kerületekben is növelték az alpolgármesterek számát: Újpesten, Terézvárosban, Erzsébetvárosban, Angyalföldön, Zuglóban, Pestszentlőrincen eggyel, Óbudán kettővel. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összesítése szerint a Tarlós-érában 57 főállású és társadalmi megbízatású alpolgármester kapott feladatot. Az önkormányzati választásokat követően ez a szám 71-re ugrott, s mint azt látjuk, javarészt a DK-s, MSZP-s, párbeszédes, momentumos kerületvezetéseknek köszönhetően.
Ahogy Karácsony Gergelyék esetében, a kerületi önkormányzatoknál is jelentős többletkiadást generál a helyettesek számának növekedése. Az előttünk álló ciklusban például az MSZP-s Horváth Csaba által irányított XIV. kerületben bruttó 270 millió forintot fordítanak az alpolgármesterek fizetésére. Ha ehhez hozzáadjuk a költségtérítéseket, amely az illetmény tizenöt százalékának felel meg, a kifizetett összeg már 310 milliónál jár. Hasonló a helyzet a DK-s László Imre által vezetett XI. kerületben. Itt öt év alatt – a költségtérítéssel együtt – bruttó 260 milliónyi kiadást jelent az alpolgármesterek bére. De megemlíthetjük a momentumos Soproni Tamás kerületét is, ahol költségtérítéssel együtt bruttó 256 millió forint közpénzt fordítanak az alpolgármesterek illetményére. Mindezt a kormánypárti vezetésű városrészekkel összevetve pedig elmondható, hogy a DK, az MSZP, a Párbeszéd és a Momentum harminc százalékkal több forrást biztosít az alpolgármesteri bérekre.
Lapunk az elmúlt hetekben több szakértőt, önkormányzati képviselőt is felkeresett annak kapcsán, hogy megtudjuk, valójában mekkora pluszkiadást is jelent a fővárosi adófizetőknek az új budapesti város- és kerületvezetés. A sajtóban megjelent hírek szerint ugyanis egyes kerületekben nem csak az alpolgármesterek számát növelték, hanem az önkormányzati képviselők bérét is. Kitűnő példa erre Pestszentlőrinc, ahol a testületi tagok illetményét a minimálbér 120 százalékában állapították meg, illetve eltörölték a havi bruttó 330 000 forintos bérplafont. A képviselők illetménye – a minimálbér-emeléseknek köszönhetően – így évről évre emelkedni fog, és forrásaink szerint meghaladhatja a korábbi bérszintet. De Zuglóban, Újpalotán, Kispesten és Pesterzsébeten is fizetésemeléssel kezdtek a képviselők. A XIV. és a XIX. kerületben diszkriminalizált bérezést vezetettek be. Zuglóban például az ellenzéki képviselők havonta bruttó 540 000 forintot vihetnek haza, a kormánypártiak 180 000-t. Kispesten a független, LMP-s és kormánypárti testületi tagoknak havi bruttó 200 000 forintban maximalizálták a bérüket. A XV. kerületben pedig a képviselők illetményét havi bruttó 200 000-ről 299 000 forintra emelték.
Forrásaink egytől-egyig kiemelték: a budapestiek ma nem kaphatnak komplex képet a balliberálisok pozícióhalmozásairól és közpénzszórásairól, mivel az alpolgármesterek számának növekedése, a képviselő-testületi béremelések mellett számos olyan tényező drágíthatja a főváros működését, melyeket még nem láthatunk. Egyikük példaként megemlítette az önkormányzati bizottságok számának növekedését, a külsős bizottsági tagok létszámának emelkedését. De, mint azt az elmúlt másfél hónap is bizonyította: a fővárosi és kerületi cégeknél is komoly kifizetések történhetnek. Ha azonban csak az alpolgármesteri illetmény-növekedéseket nézzük, akkor is kijelenthető, hogy a fővárosiak számára jelentős pluszkiadást generálnak az új önkormányzatok. Számításaink szerint csaknem egymilliárd – 913 297 369 – forintot.
Forrás: magyarhirlap.hu
