Szándékosan tölt le illegális tartalmat a netről a magyar fiatalok negyede
A kutatásban részt vevő magyar fiatalok 25 százaléka tudatosan, 18 százaléka pedig nem szándékosan jutott hozzá az elmúlt évben valamilyen digitális tartalomhoz illegálisan.
A legnépszerűbb ilyen termékek a különböző filmek és sorozatok, 76 százalékkal, ezt a különböző zenék és játékprogramok követik 49 és 48 százalékkal. Az első csoportnál 3 százalékponttal az uniós átlag alatt, a második-harmadiknál viszont 10, illetve 21 százalékponttal az átlag felett vagyunk.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának kutatása azt is felmérte, miért választják a fiatalok az illegális forrásokat. Eszerint tízből legalább hat magyar fiatal az árat, több mint harmaduk (35 százalékuk) a csak személyes használatra való szándékot, 34 százalékuk pedig a legális tartalommal szembeni gyorsabb elérést jelölte meg okként.
A fiatalokat kérdezték arról is, milyen tényezők hatására szüneteltetnék a nem törvényes tartalmak fogyasztását.
Kétharmaduk (67 százalék) az elérhető áron való hozzáférést, negyedük (24 százalék) a büntetéstől való félelmet, ötödük (21 százalék) pedig a kellemetlen személyes tapasztalatokat jelölte meg leghatékonyabb elrettentő eszközként.
Az összes európai fiatal körében 12 százalékponttal kevesebben jelölték meg az elérhető árat, ugyanakkor 11, illetve 8 százalékponttal többen a következményektől való félelmet és a negatív tapasztalatokat, vagyis hazánkban az egyéb faktorokkal szemben az uniós átlaggal összevetve jóval több fiatalt befolyásol az alacsonyabb ár – olvasható a közleményben.
A kutatás kitért a hamis termékek online kereskedelmére is: a magyar válaszadók 15 százaléka tudatosan, 11 százaléka véletlenül vásárolt hamisított árucikket az elmúlt évben, ami 2, illetve 1 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.
Továbbra is a ruházati termékek, lábbelik és kisebb elektrotechnikai eszközök a legnépszerűbbek 40, 33, illetve 21 százalékkal, a ruházati termékeknél az uniós átlag 4 ponttal magasabb a hazainál, ugyanakkor a lábbelik és elektrotechnikai termékek esetében valamivel alacsonyabb, 32 és 19 százalék.
A legfontosabb motiváló tényező a hazai fiatalok körében itt is az alacsony ár (61 százalék), ez 11 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.
A digitális tartalmakhoz hasonlóan itt is az eredeti termék elérhető áron való beszerzésével lehetne a leghatékonyabban megakadályozni a hamis termékek megvásárlását: míg ez a faktor a magyaroknál 64 százalék, addig az európai fiatalok körében 41 százalék.
A közlemény idézte Németh Mónikát, a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület titkárát, aki szerint a magyar fiatalok körében az anyagi megfontolásoknak jóval nagyobb szerep jut az európai átlaghoz viszonyítva, összességében ezzel együtt is az uniós középmezőnyben foglalunk helyet.
Mivel az elmúlt három évben emelkedett azoknak a fiataloknak az aránya, akik illegális csatornákon keresztül jutottak hozzá online tartalmakhoz az év során, nem lehet eléggé hangsúlyozni a tudatos fogyasztói magatartás és internethasználat fontosságát.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy mi jelentene komoly visszatartó erőt az illegális tartalmak fogyasztása, illetve az adott termék megvásárlása kapcsán: vezető helyen (81 százalék) a számítógép vírusfertőzöttségétől, 80 százalékban pedig a bankkártya adatainak ellopásától való félelem áll, míg a harmadik-negyedik helyen a garancia hiánya, illetve a szankciótól való félelem szerepel 70-70 százalékkal.
A közlemény szerint a kutatás eredményeiből az is megállapítható, hogy az online tartalmaknál az előfizetéses üzleti modellek népszerűsége felfelé ível az európai fiatalok körében, hiszen 9 százalékponttal nőtt azok aránya, akik számára fontos, hogy az összes tartalomhoz előfizetés keretében férjenek hozzá.
mti
