Tizenhárom uniós tagállam támogatta a magyar méhészeti javaslatokat

A magyar delegációt vezető Nagy István agrárminiszter a tárca közleménye szerint hangsúlyozta: nagy eredmény, hogy a visegrádi négyek és más közép-kelet-európai országok mellett olyan régi tagállamok is támogatták a magyar kezdeményezést, mint  Németország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Belgium, Dánia, vagy Görögország.

Az európai méhészek minőségi termékei nem képesek felvenni az árversenyt az olcsó importtal. Hiába emelkedik uniós szinten a méhcsaládok száma, ha közben csökken az ágazat jövedelmezősége. Az Ázsiából egyre nagyobb volumenben beérkező olcsó műméz oly mértékben csökkenti az ágazat jövedelemtermelő képességét, hogy ezek a hatások együttesen a méhészeti tevékenység felhagyását eredményezhetik. Ebből pedig az következhet, hogy a fiatalok nem fognak belépni az ágazatba, ami összeomlással fenyegeti a szektort – fejtik ki a miniszter.

A méhészeti ágazat nem csak egy mezőgazdasági ágazat a sok közül, hiszen az európai élelmiszergyártás nagyban függ a beporzástól, ezért a méhészeti válság elmélyülésének megakadályozása összeurópai érdek – tette hozzá Nagy István.

Magyarország a helyzet kezelésére több elemből álló uniós intézkedéscsomagra tett javaslatot. Ennek keretében meg kell emelni a méhészeti programok költségkeretét, illetve lehetővé kell tenni a Közös Agrárpolitika más intézkedéseiről történő forrásátcsoportosítást. Emellett lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a méhészek a támogatást olyan, a termelés szempontjából fontos tevékenységekre fordíthassák, mint az állománypótlás, a kaptárok megújítása, valamint a műlép vagy méhtakarmány vásárlás. Végül a harmadik országokból beáramló silány minőségű méz miatt minél előbb újra kell szabályozni a méhészeti termékek eredetjelölésére és nyomon követésére vonatkozó szabályokat – közölte a magyar tárcavezető.