Egyre több a kérdőjel a „Lex Villeroy” körül

Nehezen érthető a Villeroy érvelése: miközben az elmúlt években jelentős helyi adókedvezményt kaptak, most hirtelen a kisujjukból kirázzák a brutális, 113 milliós adóterhet. És mi lesz a gyárral 2020 után? Egyre több a gyanús részlet. Mi állhat a háttérben?

Bár a Villeroy & Boch Magyarország Kft. közleményben igyekezett mérsékelni a lakosság és a dolgozók körében kialakult élénk vitát, illetve megnyugtatni a felforrósodott kedélyeket, abban feltűnően csak rövid távra tekintenek előre, amikor azt írják: a rájuk 2020-as évtől kivetett 113 milliós adótöbblet a 2020-as év terveit nem fogja érinteni. Arról viszont egy szóval sem nyilatkoznak, mi lesz utána, vagyis a következő években hogyan akarják, illetve tudják kigazdálkodni a vásárhelyi közgyűlés által kivetett brutális terhet, és ami talán a legfontosabb: miért is volt szükségük adómérséklésre az elmúlt években, ha több mint százmillióról simán lemondanak.

A „lex Villeroy” esetében egyre több a kérdőjel!

Hogy a közlemény csak tűzoltás volt, vagy ennyire nem számít 113 millió forint, nem tudhatjuk. Utóbbiról azért nincsenek illúzióink, aki dolgozott már multicégnél, vagy együttműködött már ilyen vállalattal, tudja: a kiadásaikat, költségeiket finoman szólva sem szokták nemtörődöm módon kezelni, sőt! Vagyis a mínusz 113 millió forint még egy akkora cégnél is mínusz 113 millió forint, mint a Villeroy, hiszen a nyereségük több mint 10 százalékának mondhatnak búcsút!

A sietős és szűkszavú közlemény megítélését még tovább árnyalja, ha néhány évvel visszatekintünk. Információink szerint a Rádió 7 birtokában van egy emlékeztető feljegyzés, mely arról a tárgyalásról készült, amikor Hideg Gábor, a cég vásárhelyi vezetője és az önkormányzat korábbi illetékese a Villeroy adókedvezményéről folytatott megbeszélést, és az egyeztetés keretében a cég vezetője erős és nyomós érveket hozott fel az adókedvezményük fontossága mellett. Az akkori városvezetés le is mondott a több mint százmillióról, pedig ez a legkevésbé sem nevezhető elhanyagolható adóbevételnek, főleg Vásárhely vonatkozásában.

Ha pedig mindezt összerendezzük a hétfőn kiadott közleménnyel, akkor véleményünk szerint két dologra következtethetünk. Az első, hogy a cég esetleg hosszú távon már nem tervez a vásárhelyi működéssel (amitől, mint megírtuk, a „lex Villeroy” kapcsán amúgy is nagyon tartanak a lakosok, a munkavállalók!), így most ezért nem tiltakoznak a kimondottan rájuk címkézett újabb adóteher ellen. Ha ugyanis néhány évvel ezelőtt még valóban számolni kellett bizonyos – reményeink szerint rövidesen a szélesebb nyilvánosság számára is megismerhető – következményekkel, gyakorlatilag elképzelhetetlennek tűnik, hogy ez most fel sem merült.

A másik lehetőség, úgy véljük, ha esetleg valamikor – finoman szólva – nem nagyon mondtak igazat, és a szemünk előtt éppen egy újabb multi töri bokáját a politikasemlegesség táncában. Hogyan lehet az, hogy néhány évvel ezelőtt még súlyos következmények merültek fel, amiért a vásárhelyi adófizetők közösségének engedményeket kellett tenni, ezekkel azonban ma már nem is számolnak? Hogyan lehet az, hogy a fideszes városvezetést pár éve a százmilliós adókönnyítés fontosságáról igyekeztek meggyőzni, míg az új baloldali-liberális vezetés felé teljesítve ma már nem jelent gondot az adózás? Még akkor sem, ha ez több mint 10 százalékos eredményveszteséget jelenthet! Az egyik politikai oldalnál még számít a 113 millió, a másiknál már nem? És mikor nem mondtak igazat, akkor vagy most?

Ha pedig arra gondolnánk, hogy a gazdasági helyzet ma sokkal jobb, így a cég működése is elbírja az adóterhet, jusson eszünkbe a Villeroy & Boch Magyarország Kft. kommunikációs igazgatójának, Fehér Erzsébetnek a csupán néhány héttel ezelőtt kiadott nyilatkozata. Akkor a sajtó még arról írt, hogy a cég korábban fontolgatott vásárhelyi bővítését időközben elvetették, amelyre válaszul a kommunikációs vezető kiemelte: „A jelenlegi világgazdasági helyzetet figyelembe véve nincs folyamatban sem Magyarországon, sem a vállalatcsoport más gyártóüzeménél konkrét bővítési projekt.”