Küzdelem a megmaradásért és a múlt dicsőségéért – új kiállítás nyílt az Emlékpontban

Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője a megnyitón elmondta, Margittai Gábor és Major Anita évek óta kutatja az erdélyi arisztokrácia XX-XXI. századi történetét, azokat a folyamatokat, amelynek során az erdélyi arisztokrácia próbál a szülőföldjén ismét gyökeret verni.

Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője köszöntőjében először Margittai Gábor Tiltott kastély című könyvét ajánlotta a résztvevők figyelmébe, amely véleménye szerint emlékezetesen, megfoghatóan tárja fel a témát.

Kiemelte, olyan családok nevei szerepelnek a kiállításon, amelyek évszázadokon át meghatározó szerepet töltöttek be hazánk történelmében, és ez volt az egyetlen „bűnük” is. Virágzó birtokaik többségének ma már híre sincs, és habár visszatérhettek, a szépen csengő román restitúciós (visszaszolgáltatási) törvény a gyakorlatban küzdelemmel teli utat jelent. A bizonytalan jövő ellenére, mégsem adják fel a harcot.

„Példájuk erőt ad a határon túli magyarságnak, segíti a szórványban élőket, hogy megőrizzék identitásukat, ne oldódjanak fel a többség tengerében. Ahogy minket is kötelez az, hogy őrizzük múltunkat, még akkor is, ha úgy érezzük, Erdély elcsatolása gyógyíthatatlan sebként tátong történelmünkben” – fejtette ki Juhász Tünde.

Zakar Péter történész, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese elmondta, fontosnak tartja az efféle kutatásokat, hiszen a történész szakmában az épített örökség kissé alul értékelt, illetve a román történettudomány egy része a magyar arisztokráciát negatív színben tünteti fel.

Hozzátette, a Tiltott kastélyok, Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében című kiállítás már 2017 óta járja az országot, jelenkori fotók, eredeti dokumentumok, kisfilmek mutatják be az erdélyi és a magyar történelemre jelentős hatást gyakorló családok sorsát. A kiállítás egy időutazásra invitálja a látogatókat, és sikertörténeteket is elmesél.

„Úgy gondolom, hogy az itt lévő dokumentumok egytől egyig hordoznak egy kis szeletet a magyarság rögös múltjából, és úgy állnak itt előttünk, mint jelzés, emlékeztető, hogy merre tartunk és megfelelő munkával hová érkezhetünk” – húzta alá.

A tárlat anyagát Major Anita, a kiállítást készítő Külső Magyarok Kft. ügyvezetője mutatta be. Mint mondta, Margittai Gáborral negyed százada járják a Kárpát-medencét, hogy a külső magyarok nyomait kutassák, dokumentálják. A tárlaton, fűzte hozzá, térbeli és időbeli utazásra invitálnak mindenkit. A kiállítással nem akartak illúziókat kelteni, de szerették volna hangsúlyozni, hogy „nagy időknek vagyunk tanúi, és szép példák mutatják, hogy nem reménytelen a küzdelem.”

A megnyitó ünnepi fényét a Hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium, Általános Iskola növendékei emelték, akik népdalaikkal Erdélybe kalauzolták a résztvevőket. A kiállítás 2020. január 20-ig tekinthető meg.