quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Vár állott, most kőhalom: erdélyi kastélyok sorsáról nyílik kiállítás az Emlékpontban

2019. november 15.

A tárlat az erdélyi fejedelmeség korától, a különböző hanyatlásokon át (a ’21-es és ’49-es földtörvények), egészen a restitúciós törvénykezésig, és a jövő építésééig beszéli el a kastélyok és tulajdonosaik történetét. A rendezés alatt álló kiállításba egy sajtóbejárás keretében nyerhettünk bepillantást. A tárlatról Margittai Gábor és Major Anita, a kiállítás kurátorai, valamint Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója, az Emlékpont intézményvezetője adott tájékoztatást.

Miklós Péter elmondta, a témakörben már több film, cikk és egy önálló kötet is készült. Hozzátette, nem ez az első eset, hogy Margittai Gábor és Major Anita kiállítása a hódmezővásárhelyi Emlékpontban kap otthont.

„Ezt a témát is több évtizede kutatjuk, először a Felvidéken és a Várvidéken kezdtünk az arisztokráciával foglalkozni. Erdélyben inkább a paraszti világ felől közelítettünk az erdélyi társadalomhoz, és néhány éve jutottunk el a magyar főnemességhez” – ismertette Major Anita.

Ahogy tehát Miklós Péter is említette, Tiltott kastélyok címmel filmsorozatuk is van, illetve Margittai Gábor egy kötetet is publikált a témában (Tiltott kastély). Major Anita kifejtette, a kiállítással azt a restitúciós törekvést akarják bemutatni, amit a román állam nyújtott: amennyiben a családok tudták igazolni jogos tulajdonukat, visszaigényelhették a kastélyokat és kúriákat, ám a hozzá tartozó földterületeket nem kaphatták meg.

Hozzátette, az állam mindenféle módszerrel akadályozta a restitúciós igények realizálását (elnyújtott ügyintézés, valamelyik családtagot háborús bűnösnek nyilvánították ki). Ugyanakkor sikertörténetek is vannak, hiszen akadnak olyan épületek, amelyek új funkciót kaptak (pl: szálloda lett, kulturális célokra használják), vagy esetleg a tulajdonos be tudott költözni.

Margittai Gábor kiemelte, aki eljön a kiállításra, az olyan családokkal találkozhat, akik aktívan részt vettek a magyar történelem alakításában. „Ez a kiállítás szeretné megmutatni azt, hogy nemcsak kudarctörténetek vannak, hanem lehet sikeresen harcolni a megszűnés, az asszimiláció, az eltűnés ellen” – húzta alá.

November 18-án, a 17 órakor kezdődő megnyitón Juhász Tünde kormánymegbízott, a Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetője mond köszöntőt, majd Zakar Péter történész, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese nyitja meg a tárlatot.