A lúggal megcsonkított Renner Erika története /második rész/

Renner Erika nevét 2013-ban ismerte meg az ország. Története a rendszerváltást követően kétségkívül az első olyan, nők ellen irányuló erőszak szimbóluma lett, amely Magyarországon sokakat megrendített, és amellyel legalább ugyanennyien éreztek együtt. Erika ugyanis a nyilvánossághoz fordult azután, hogy a nemi szervét és alsótestét lúggal brutálisan megcsonkító Bene Krisztán, a Budai Irgalmasrendi Kórház akkori főigazgatója ellen indult nyomozást az Ügyészség másfél év után megszüntette.

Renner Erika történetével lapunk, három héten keresztül, minden pénteken foglalkozik. Az elmúlt héten az első részben egy rövid összefoglaló keretében olvashattak az előzményekről és a történtekről. Ezt IDE kattintva idézhetik fel újra.

Mint azt már a múlt héten megírtuk, B. Krisztián megbízásából egy ügyvéd alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Indoklása szerint alkotmányellenes a Kúria hivatkozása és ítélete, és kérte, hogy semmisítsék meg a jogerős ítéletet, az ügyet pedig tárgyalja újra a harmadfok. A beadványozó indoklása szerint B. Krisztiánt megfosztották az érdemi felülvizsgálat jogától. Az Alkotmánybíróságnak (Ab) november 5-én döntenie kellett volna B. Krisztián alkotmányjogi panaszáról, erre viszont nem került sor azon a napon.

Majd Renner Erika ezzel kapcsolatosan a Blikknek a következőképp nyilatkozott:

„Amikor meghallom, hogy bármilyen új fejlemény van az ügyben, sem enni, sem aludni nem tudok napokon át. Nem értem azt sem, hogy az ilyen fejleményekről miért nem kapok hivatalos értesítést, most is csak a sajtóból értesültem arról, hogy a támadóm alkotmányjogi panasszal élt. Nekem nincsenek jogaim, csak díszlet vagyok ebben az ügyben. Ez már rég túlnőtt azon, hogy az ember rám veszélyes: azt kellene megérteni, amit a Kúria is kimondott, hogy ez a férfi az egész társadalomra jelent veszélyt! Óriási erőt ad a támogatás, például a hétfő esti tüntetés is, hogy ennyien állnak mellettem, és egyre többen értik, mit jelent ez az egész.”

B. Krisztián jogi képviselője a Blikknek azt mondta: „Nem számítottunk arra, hogy az Alkotmánybíróság kedden azonnal dönt az ügyben. Ez hosszabb időt vesz igénybe, egy ilyen alkotmányjogi panaszról amúgy sem szokás egyetlen nap alatt dönteni. Bízunk a kedvező elbírálásban, és Starsbourgban is folytatjuk a pert, ha erre van szükség – ennek az előfeltétele, hogy alkotmányjogi panasszal éljünk” – szögezte le dr. Kadlót Erzsébet.

Az ügyben a lap megkeresett egy büntetőjogászt is, aki pedig így vélekedett: „Szabadlábra helyezésről szó sincsen, de legalábbis nem az Alkotmánybíróság határoz róla. Abban az esetben, ha a panasznak helyt ad az Ab, a Kúria várhatóan a jövő év elején kezdheti meg újra a megismételt harmadfokú eljárást. Arról azonban, hogy az orvos börtönben marad-e, még az idén döntenek majd. Nem biztos, hogy az új eljárásban kitűzendő tárgyalásig börtönben kell maradnia, de az igen, hogy valamilyen bűnügyi őrizet alatt lesz, ami lehet házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom is” – mondta a Blikknek Gerő Tamás ügyvéd, büntetőjogász.

Lapunk a lúggal megcsonkított Renner Erika történetét feldolgozó sorozatának második részében Szemző Margit hódmezővásárhelyi ügyvédnőt hívta segítségül. Kiveséztük, hogy vajon miért húzódnak el hosszú éveken át az ilyen és ehhez hasonlóan megrázó ügyek ma Magyarországon. Hogy számít-e a bírók hozzáállásánál és a döntések meghozásánál az, hogy az adott bíró milyen nemű, és hogy mennyire empatikus. Hogy vajon Renner Erika történetének nyilvánosságra hozatala mennyit ártott és mennyit használt az ügyben. Végül pedig szót ejtettünk arról is, hogy vajon B. Krisztián azok után, hogy mérhetetlen féltékenységének köszönhetően Renner Erikát 2013. március 12-én megkötözte, elkábította, a nemi szervére pedig maró lúgot öntött, megmenekülhet-e a harmadfokú eljárásban a Kúria a jogerős ítéletében kiszabott 11 évnyi szabadságvesztéstől és 10 évi közügyektől való eltiltástól.

Melyek azok az okok, ami miatt egy-egy ilyen és ehhez hasonlóan súlyos ügyben nem vagy csak nagyon sokára születik meg az elítélttel szembeni végleges döntés?

Számos oka lehet annak, hogy ezek az ügyek elhúzódnak. Ebben az esetben egyébként az az álláspontom, hogy már magának a büntetőeljárásnak a jelenleg jogerős befejezéséig is nagyon hosszú idő telt el. Vélhetően ezen eljárás elhúzódásához több körülmény vezethetett, pont úgy, mint ahogyan ez a legtöbb ilyen esetre is jellemző. Ilyen lehetett mondjuk a tanúk megjelenésének hiánya, a bizonyítási indítványok előterjesztése, a jogorvoslat igénybevétele, a fellebbviteli fórom (Kúria) hatályon kívül helyezést elrendelő határozata és így tovább. Úgyhogy ez esetben és ezek feltételezésének tudatában nem állapítható meg konkrétan, hogy a bírósági eljárás indokolatlanul húzódott volna el. Sajnos gyakori probléma az eljárás elhúzódása.

Egy-egy ügyhöz való bírói hozzáállást és/vagy döntést meghatározhatja-e a bíró neme, illetve, hogy milyen empatikus készséggel rendelkezik?

Természetesen, hiszen a bíró is egy érző, emberi lény. Éppen ezért a bizonyítékok mérlegelésekor megvan az esélye annak, hogy az érzelmei befolyásolják. De,ó emellett ugyanilyen befolyásoló tényezőként hathat például a közvetlen érintettség, vagyis, hogy az adott bíró családjában, esetleg szűkebb vagy tágabb környezetében történt-e már hasonló, és ha igen, akkor azt ő hogyan élte meg. Viszont ettől függetlenül a hozzáállása és minden döntése az objektív tényekre és a bizonyítékokra kell, hogy alapuljon, azért, hogy a vádlott bűnösnek nyilvánítása kétséget kizáróan megállapítható legyen – mérlegelve az adott bűncselekmény elkövetésének bizonyítékait. Sok éves tapasztalataimra támaszkodván a nemre vonatkozó kérdésre úgy válaszolnék, hogy nem csak a női bírók képesek szubjektíven dönteni, attól függetlenül, hogy mindkét nemnek az objektivitásra kellene törekednie.

Renner Erika történetének nyilvánosságra hozatala mennyit ártott vagy mennyit használt az ügyben?

Általánosságba véve a sértettnek mindig, minden esetben nehezebb a helyzete és kevesebb a joga mint a gyanúsítottnak, a vádlottnak. Már csak azért is, mert minden egyes estben újra és újra fel kell, hogy idézze a vele történteket. Sokan pontosan emiatt nem tesznek feljelentést. A nemi erőszak áldozataira ez különösképp jellemző. Erika bátorsága és kiállása, történetének ilyen szintű médiafeldolgozása azonban egy fajta felhívás, már-már prevenció jellegként él a köztudatban. Ami ebből a szempontból hasznos. Viszont nyilatkozataiban jól látható és érezhető az a küzdelem, harc, fájdalom és félelem, ami ezzel az egésszel jár. Ezt látva jogos a kérdés, hogy vajon mennyire hurcolták meg őt, ez mennyiben befolyásolta az ő életét és az ő közvetlen környezetét, a kapcsolatait. Tehát a média ilyen esetekre gyakorolt hatása kétélű. Egyaránt ad és vesz el.

Ön szerint van arra esély, hogy B. Krisztián mindezt megússza?

Sajnos, a jelenlegi helyzetre való tekintettel azt kell, hogy mondjam, hogy igen. Abban az esetben, ha a bűnösségét nem sikerül kétségeket kizáróan bizonyítani, illetve, ha az elítélt alkotmányossági panaszának helyt ad az Alkotmánybíróság, ennek következtében a születendő határozat felmentéssel zárulhat.

B. Krisztiánt tavaly, azaz ötévnyi hercehurca után ítélték jogerősen 11 év börtönbüntetésre. Az ítélet szerint volt barátnője nemi szervét és altestét maró lúggal öntötte le, majd az öntudatlan áldozatot magára hagyta. A férfi autójának kesztyűtartójában találtak is egy fecskendőt és a kábításhoz használt szer maradványait. Bár az orvos mindvégig tagadott, a tárgyalások alatt kiderült, hogy az elkövetés előtt hetekkel úgy módosított megszokott futóútvonalán, hogy az Erika háza előtt vezessen el. Az orvos mindent megtett, hogy betonbiztos alibit biztosítson magának, egy GPS-alapú fitneszalkalmazás azonban elárulta, merre járt. Emellett pedig arra sem tudott választ adni, miért emlékezett olyan részletekre az épület akkori állapotáról, amelyeket nem is kérdeztek. Mindezek ellenére úgy tűnik, benne van a pakliban az, hogy nem kell felelnie a tettiért.

És, hogy miért dönt egy vidéki, fiatal újságíró úgy, hogy beáll a sorba és a tények után közli a véleményét?

Azért, mert Renner Erika egy bátor nő.
Azért, mert Renner Erika egy harcos nő.
Azért, mert Renner Erika egy kitartó nő.
Azért, mert Renner Erika egy szolid nő.
Azért, mert Renner Erikáról merni kell beszélni.
Azért, mert Renner Erikáról merni kell írni.
Azért, mert Renner Erikától merni kell tanulni.
Azért, mert Renner Erikát sokan elítélik.
Azért, mert Renner Erikát sokan bántják.
Azért, mert Renner Erikát megalázták.
Azért, mert nem hagyhatjuk, hogy Renner Erika kevesebbet érjen bárkitől.

Forrás: blikk.hu /168 óra.hu / Kékfény / ATV/ 444.hu/ Razzia/ Hír Tv/közösségi felületek

Fotó: Gémes Sándor/HírTv – Egyenesen