Továbbra is erőteljes növekedés jellemzi a magyar gazdaságot

A gazdaságvédelmi terv megóvja a gazdaság teljesítményét attól, hogy egy pozitív tendencia negatív irányba forduljon, felkészít egy esetlegesen bekövetkező válsághelyzetre, illetve a versenyképességet is javítja – mondta el Csath Magdolna közgazdász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Hozzátette, a mostani új előterjesztések megjelennek a Program a versenyképesebb Magyarországért című, a kormány által már elfogadott programban is. Az említett újítások mellett szerepel még a feketegazdaság további fehérítése, a nyugdíjasok ösztönzése arra, hogy tovább dolgozzanak és a nagyszülői gyed is a programban.

Érzékelhető a gazdaság lassulása

Csath Magdolna kifejtette, érzékelhető lassulás figyelhető meg a környezetünkben, egyes vállalatoknál már problémát okoz a beszállítói státusz. Ebből is látszik, hogy meg kell erősíteni a magyar gazdaságot, aminek fontos feltétele az, hogy a költségvetés egyensúlyban maradjon. Hozzátette, az új intézkedés kapcsán átfogó gondolkodást látunk, aminek részelemei megjelennek a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokról szóló az Innovációs és Technológiai Minisztérium által összeállított anyagban is.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője úgy gondolja, az év végi recesszióra már nincs esély, hiszen a recesszió meghatározása, hogy egymás utáni két negyedévben negatív gazdasági növekedést kell produkálni.

Kiemelte, csütörtökön jöttek ki a friss GDP-adatok Magyarország és az Európai Unió vonatkozásában. Látszik, hogy a magyar gazdaságban a harmadik negyedévben az előző negyedéhez képest a növekedés 1,1 százalék volt, míg az előző év azonos időszakához képest a nyersadatok szerint öt százalék, a kiigazított adatok szerint pedig 4,8 százalék a növekedés. Tehát továbbra is

erőteljes növekedés jellemzi a magyar gazdaságot.

Az Európai Unió 28 tagországának gazdasági növekedése 0,2 százalékról 0,3 százalékra gyorsult, ami egy nagyon gyenge remény – mondta Regős Gábor. Hozzátette, emellett az éves növekedés 1,4 százalékról 1,3 százalékra lassult.

Ha megnézzük a tagországokat, több érdekességet is látunk – részletezte. Németország és kisebb részben az Egyesült Királyság miatt aggódtak a recesszió miatt, mivel az előző negyedévben mindkét országban negatív, 0,2 százalék volt a gazdasági növekedés üteme. Mostanra mind a két gazdaság 0,1 százalékot növekedett, illetve 0,3 százalékkal negyedéves viszonylatban nőtt a gazdasági teljesítményük. Egyetlen ország sem jelentett negatív növekedési adatot.

Magyarország és Lengyelország gazdasága növekszik

A környező régióban a cseh gazdaság negyedéves növekedése 0,7 százalékról 0,3 százalékra lassult. Szlovákia esetében a negyedéves adatok lassú növekedést mutatnak, az éves is lassult 2,4 százalékról 1,8 százalékra.

Lengyelország negyedéves gazdasága azonban jelentős gyorsuláson ment keresztül, 0,8 százalékról 1,3 százalékra, míg az éves stabilan négy százalékon áll. Vagyis ezekből az adatokból az látszik, hogy a térségben nagyon változók az adatok, míg Magyarország és Lengyelország gazdasága nagyon növekszik, addig  a szlovák és cseh gazdaság teljesítménye lassul.

Csath Magdolna elmondta, a GDP-adatok közül a legfrissebbek a feldolgozóiparból származnak. Az Eurostat eredményei elég szomorúak, mert nemcsak Németországban, hanem Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában is a feldolgozóipar teljesítménye negatív, vagyis

mind a négy országban teljesítményszűkülés következett be.

A feldolgozóipar nagyon jelentős arányt képvisel az Európai Unió gazdaságában, amiből az következik, hogy ezek a lassulások előbb-utóbb a szolgáltatás piacát is érinteni fogják. Hozzátette, Magyarország több szálon is függ a német gazdaságtól, és a német gyárakon kívül a magyar feldolgozóipar is függ az egész láncolattól.

Bürokráciacsökkentési lépés

A kormány benyújtotta a járulékok összevonását kezdeményező törvényjavaslatát az Országgyűlésnek, amely szerint 2020. július 1-jétől a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosításnak a természetben és pénzben fizetett járuléka, és a munkaerőpiaci járulék fog egyesülni. Együttesen 18,5 százalékos terhet jelent a munkabérben, amiket a munkavállalók fizetnek.

A járulékok összevonása az új gazdaságvédelmi és versenyképességet javító akcióterv részét képezik.

Az összevonás a családi kedvezmények érvényesítését is érinti.

Az összevonás másik előnye, hogy a mezőgazdasági őstermelők és a megbízási jogviszonyban dolgozók is jogosultságot szereznek a munkaerőpiaci ellátásokra.

A javaslat szerint enyhülnek a vállalkozókra vonatkozó minimum-járulékszabályok is. A járulékok egységesítését követően a minimálbér lesz a vetítési alap, ezzel a Pénzügyminisztérium szerint 7,5 milliárdot spórolhatnak az érintettek.

Csath Magdolna az új intézkedést bürokráciacsökkentési lépésnek látja, hiszen egységesítik az adóalapot, így ettől kezdve könnyebb lesz a 18,5 százalékot menedzselni. Hozzátette, az adók összege marad, az új intézkedés csupán időt és energiát fog spórolni a vállalkozóknak.

Forrás: hirado.hu