Százmilliós terhet jelent a Villeroynak a közgyűlés döntése

Megszüntette a legalább 800 főt foglalkoztató cégek 135 forint/négyzetméter adókedvezményét a vásárhelyi képviselő-testület, ezért a porcelángyárnak az eddiginél évente 113 millió forinttal többet kell fizetnie a város kasszájába. A csütörtöki ülésen emellett az is kiderült: a korábbiaktól eltérően nem egy, hanem kettő aljegyzőt alkalmaz az önkormányzat a jövőben (miután korábban Márki-Zay Péter az alpolgármesterek számát is megduplázta).

Beszámolókkal és tájékoztatókkal kezdődött a csütörtöki közgyűlés a városháza dísztermében, ahol az összes megválasztott képviselő jelen volt. A napirendi pontok során többek között szó esett a városi egyesített óvoda tavaly végzett munkájáról, a Belső Ellenőrzési Csoport tevékenységéről, illetve a Hódmezővásárhelyi Tankerület idei tanévindításáról is.

Az ülésen megválasztották az október 23-án elfogadott új SZMSZ-ben nevesített közgyűlési bizottságok tagjait. A Pénzügyi, Gazdasági, Városfejlesztési és Városüzemeltetési Bizottság elnöke Gyöngyösi Ferenc, tagjai Galambos Kornélné, Fejes Péter, Molnár Lászlóné és Benkő Zsolt lettek.

Az Oktatási, Kulturális, Sport és Nemzetiségi Bizottságba elnökként Lőkösné Nagy Sarolta, tagként Cseri Tamás, Krupiczer Ferenc, Ottlokán Mihály és Horváth Zoltán került.

A Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke Mester János lett, akinek a munkáját Bálint Gabriella, Lőkösné Nagy Sarolta, Fejes Péter és külsős tagként Ferkovics Menyhért segítik majd.

Márki-Zay Péter polgármester kezdeményezésére újjáalakították a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítvány kuratóriumát, melyet mától Krupiczer Ferenc elnök és Szabó Margit alelnök vezet, további tagjai: Taba Sándorné, Deák István, Molnár Károly és Mucsi Imre.

Két aljegyző dolgozik a városházán

Bővíteni kell a feladatok szaporodása miatt a polgármesteri hivatal létszámát egy aljegyzővel – hangzott el az ezzel kapcsolatos előterjesztésben, amit a testület 10 igen, 0 nem és 5 tartózkodás mellett elfogadott. A Szeretem Vásárhelyt-Fidesz képviselői voltak azok, akik nem szavaztak igennel egy új aljegyző kinevezésére. Benkő Zsolt képviselő hozzászólásában annak adott hangot, véleményük szerint nem szaporodtak meg az önkormányzat, valamint a hivatal feladatai, nem látják tehát indokoltnak, hogy az SZMSZ módosításával Márki-Zay megnövelte a hivatal létszámát. (Miután egyébként a korábbiakhoz képest egy helyett két alpolgármestert is jelölt maga mellé.)

Módosul a városháza ügyfélközpontjának nyitvatartási ideje is: hétfőn 8-18, keddtől csütörtökig 8-16, pénteken 8-12 óra között várják a lakosokat. A pénztárak nyitva tartása ezzel megegyezik, annyi különbséggel, hogy keddtől csütörtökig 8 és 15 óra között állnak az itt élők rendelkezésére.

Hétfőnként eddig 20 óráig volt nyitva a hivatal, azonban 18 és 20 óra között gyakorlatilag senki nem kereste fel az ügyintézőket – legalábbis ezt állította a polgármester.

Százmilliós teher a Villeroynak

A testület megszavazta, hogy a magánszemélyeknek a lakóingatlanjaik 101 négyzetméter felüli része is váljon adómentessé, azaz immár senkinek ne kelljen építményadót fizetnie a lakóhelye után. Ez az intézkedés összesen 2900 személyt érint mintegy 32 millió forint értékben. Miután a legnagyobb alapterületű ingatlanokban – általánosságban ez mondható – jobbára a tehetősebbek élnek, a döntés azt jelenti, hogy a jövőben a város leggazdagabb polgárainak sem kell ezt a helyi adót fizetniük az önkormányzat felé.

A vállalkozás célra használt ingatlanok adókötelesek, itt eltörölték a sávos rendszert. Ez azt jelenti, hogy minden céges lakóingatlan, iroda után négyzetméterenként 720 forintot kell fizetni. Ez 85 vállalkozást érint, és 5 millió forintos adóemelkedést jelent a város számára.

Ezenkívül Márki-Zay Péter polgármester javaslatára 10 igen és 5 tartózkodás mellett megszüntették a legalább 800 főt foglalkoztató cégeknek a 135 forint/négyzetméter forintos adókedvezményt, amivel 113 millió forint adóbevételhez jut az önkormányzat. Ez mindössze egy vállalkozást érint a településen, méghozzá a Villeroyt, melyre brutális terhet ró.

Ez az irány már csak azért is érdekes, mert más települések éppen ellentétesen gondolkodnak, mint Márki-Zay, hiszen általában komoly adókedvezményekkel és jelentős támogatásokkal csábítják a nagy munkáltató cégeket, nemhogy újabb adóterheket rójanak ki rájuk. A jelenlegi döntés következtében bizony fennállhat a veszélye, hogy a jövőben a nagy cégek, akár a multinacionális vállalatok is máshová teszik telephelyüket, oda, ahol kedvezőbb adófizetési konstrukciókkal várják őket. Így pedig nehéz lesz elérni a célt, hogy új, nagy munkáltató települjön Vásárhelyre.

Ráadásul külön pikáns, hogy a Villeroyra ily módon kirótt 100 milliós adóteher nagyságrendileg magasabb, mint a 101 négyzetméter fölötti ingatlanok építményadójának eltörlésével kieső mintegy 32 millió forint, ami arra utalhat, hogy alapvetően plusz bevételre kíván szert tenni, pluszforrásokra vadászik az önkormányzat.

A polgármester egyébként azt mondta: szerinte nem igazságos, hogy az adómérték többszörösét fizetik a Villeroynál kisebb, de hasonló árbevétellel rendelkező cégek. Mint elmondta, tárgyalt az ügyben a porcelángyár vezetőivel, akik felkészültek a változásra. Mivel kevés a munkavállalójuk, ezért elbocsátások sem várhatók, illetve a béremelésükre sem lesz hatással a most hozott rendelet.

Fotók: Gémes Sándor