Több százezer forintos juttatás várható a szakképzésben

A kormány célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással rendelkező, egyre jobban képzett és felkészültebb fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére. A szakképzést választó diákok a jövőben ösztöndíjat is kapnak, amelynek mértéke a tanulmányi eredményektől függ. Új elem a törvényben az akár több százezer forintos egyszeri pályakezdési juttatás, melyre akkor jogosult a tanuló, ha sikeresen befejezi a képzést és szakmát szerez. Ezek az intézkedések hozzájárulnak majd a foglalkoztatás, különösen a fiatalok foglalkoztatásának további bővüléséhez.

A magyar duális képzés kialakításának munkálatai 2011-re nyúlnak vissza, amikor a kormány úgy döntött, hogy a szakképzést a duális képzés irányába – az iskolák és a vállalatok szoros együttműködésére – építi. Ez nem volt egyszerű feladat, nem véletlen, hogy csak 2013-ban született meg ez a formáció – mondta Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara oktatási képzési alelnöke a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Elmondta, azóta hosszú évek teltek el a program kipróbálására, mára pedig kialakult az a stratégia, amely tovább erősíti a szakképzés duális képzési vonulatát.

Hozzátette, erre készül most a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a magyar gazdaság is.

Megjegyezte, a folyamat nagyon összetett, mert több szereplőt is érint, az intézmények és vállalatok mellett a gazdasági szereplők, a fejlesztések, beruházások, és nem utolsósorban a diákok és a családok is meghatározó szerepet játszanak. Kiemelte, a legnagyobb kihívás, hogy a szakképzésnek mindig követnie kell a gazdaság bővülő folyamatait.

Bihall Tamás itt a digitalizációra gondolt elsődlegesen, amely napjainkban több területen is meghatározó szerepet játszik, így a szakképzésben is. Ehhez elkerülhetetlen az említett szereplők együttműködése, és ebben nemcsak az iparkamara, de a magyar kormány is nagyon sokat segít – jegyezte meg.

A Központi Statisztikai Hivatal rendszeresen közöl adatokat a foglalkoztatásról és a munkanélküliségi rátáról befejezett vagy befejezetlen iskolai végzettség alapján – mondta el Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője. Ennek alapján elmondható, hogy a végzettségi szinten felfelé haladva egyre kedvezőbbé válik a helyzet.

Közölte, ha a teljes népesség arányát nézzük a 15–64 éves korosztályban, akkor elmondható, hogy a nyolc általánosnál kevesebbel rendelkezőknek mindössze 18,1 százaléka dolgozik, a nyolc általánost végzettek száma ugyanakkor már 33,3 százalék. Megjegyezte, ez a szám egyre nagyobb a szakmával vagy érettségivel rendelkezők körében, a felsőoktatásban résztvevő, diplomát szerzettek között ez az érték pedig már 79,2 százalék.

Regős Gábor említést tett a munkanélküliségi rátáról is, amely a foglalkoztatással ellentétesen alakul. Véleménye szerint itt arra kell összpontosítani, hogy minél több embernek legalább egy szakmája legyen érettségivel kiegészítve, de még jobb, ha valamilyen diplomát szerez egy felsőoktatási intézményben. Hozzátette, erre ösztönözni kell a fiatalokat, amelyre ma már számos nyílt nap, fórum és előadás nyújt lehetőséget.

Összességében elmondható, hogy a kormány eddigi döntéseinek köszönhetően 2010 óta harmadára csökkent a munkanélküliség, és 800 ezerrel többen dolgoznak. A foglalkoztattak száma jelenleg eléri a 4,5 milliót.

Több százezer családban váltotta fel a segélyt a munka, és kialakult a munkaalapú társadalom.

Ezt az irányt szeretné tovább erősíteni az osztrák mintára készült Szakképzés 4.0 stratégia – mutatott rá Regős Gábor.

A tervek alapján a magyar kormány azt szeretné elérni, hogy 2030-ra minden munkaképes korú magyar állampolgár számára biztosítva legyen legalább egy, a gazdaság igényein alapuló, a munkaerőpiacon elhelyezkedést biztosító, modern szaktudást nyújtó szakképesítés.

(Forrás: hirado.hu; Borítókép: MTI fotó/Varga György)