Magyar agrártechnológiákkal fejleszthető az afrikai mezőgazdaság

Nagy István a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, Afrika számos országában a dinamikusan növekvő népesség és a klímaváltozás következményeivel a mezőgazdaság nehezen tud lépést tartani.

A magyar agrár-, környezetügyi innovációs, tudományos és kutatási potenciál Afrikában is elismert és keresett. Magyarország képes arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi folyamatokba, és afrikai országokkal mezőgazdaságuk és élelmiszeriparuk fejlesztése érdekében együttműködéseket alakítson ki – közölte a politikus.

Ez hozzájárul Magyarország kiemelt nemzetközi céljának megvalósításához, hogy mindenki a szülőföldjén találhassa meg a boldogulást, ezzel csökkentve a migrációt – hangsúlyozta a miniszter.

A klímaváltozás következtében Afrika is szembesül azokkal a problémákkal, melyekre a Kárpát-medencében is keressük a választ: a haszonnövények és -állatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítése, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása vagy az öntözés kérdésének hosszú távú megoldása – tudatta Nagy István.

Az agrártárca a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) együttműködve vállalta, hogy bizonyítja: megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a duplájára növelhető Afrika szub-szaharai térségében az előállított élelmiszer mennyisége – mondta a politikus.

Ezért mintafarmokat hoznak létre, melyek a magyar fajták, technológiák mellett lehetőséget teremtenek azok tesztelésére is az eltérő klimatikus viszonyok között. A farmok helyi bázisként szolgálnak képzési és oktatási projektekben is – közölte a miniszter. Hozzátette: a farmok alapterményeit és a szakmai hátteret a NAIK biztosítja.

Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója rámutatott, a magyar fajták a megváltozott körülmények között is versenyképesek tudnak lenni. Nigériában már két szegedi kukorica fajtát sikerült elismertetni. Ez komoly piaci lehetőség, hiszen az országban a kukorica termőterülete a tizenhétszerese a magyarországinak.

A kalászosokkal Kelet-Afrikában folynak biztató kísérletek, az erdészet, kertészet, méhészet, halászat területén pedig Észak-Afrikában értek el konkrét eredményeket – tudatta a szakember.

A tervek szerint nyolc afrikai országban alakítanak ki mintafarmhálózatot, ennek első lépéseként Ghánában már hat farm működik, Kenyában pedig most dolgoznak újabbak létrehozásán – közölte a főigazgató.

Gyuricza Csaba kifejtette, a mai Kárpát-medencei éghajlat az 1960-as évek Bulgáriájának felel meg, de a klímaváltozás nem nem állt meg, ha a hosszú távú hatásokat akarjuk tanulmányozni, Észak-Afrikába kell menni.

(Borítókép: illusztráció)