A lúggal megcsonkított Renner Erika története /első rész/

Renner Erika nevét 2013-ban ismerte meg az ország. Története a rendszerváltást követően kétségkívül az első olyan, nők ellen irányuló erőszak szimbóluma lett, amely Magyarországon sokakat megrendített, és amellyel legalább ugyanennyien éreztek együtt. Erika ugyanis a nyilvánossághoz fordult azután, hogy a nemi szervét és alsótestét lúggal brutálisan megcsonkító Bene Krisztán, a Budai Irgalmasrendi Kórház akkori főigazgatója ellen indult nyomozást az Ügyészség másfél év után megszüntette.
Renner Erika történetével lapunk ezennel három héten keresztül, minden pénteken foglalkozik majd. Az első részben, vagyis alább, egy rövid összefoglaló keretében olvashatnak az előzményekről és a történtekről.
Erika és Krisztán ismeretsége általános iskolai korukra tehető vissza. Baráti kapcsolatuk egy osztálytalálkozó megszervezésével újra felmelegedett, majd közelivé vált. Erika ekkor már elvált volt, és két gyermeket nevelt. B. Krisztián házasságban élt és öt gyermeket nevelt. Viszonyuknak a nő vetett véget, minek után nem sokkal új vizekre evezett, és ismerkedni kezdett. B. Krisztián azonban ezzel a ténnyel nem tudott megbarátkozni, minden bizonnyal ezért kezdte el zaklatni a hölgyet, amellyel idővel a nő családtagjai (gyermekei, udvarlója és munkatársai) is rendszerint szembesültek. Lassan, de biztosan Erika új párra lelt, amiről az orvos is tudomást szerzett. Vélhetően 2013. március 12-én ennek apropója kapcsán követte el rajta lúggal a brutális, nemi szervre irányuló csonkítást.
Amikor az ügyészség a felfüggesztett börtönbüntetését megszüntette, és az ügyet lezárta, Erika azonnal fellebbezett. Az elsőfokú bíróság testi sértés és kifosztás bűntettében bűnösnek találta a vádlottat, és négy év szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú bíróság emellett magánlaksértés, okirattal visszaélés és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében is elmarasztalta, és kilenc évre ítélte. A Kúria a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte, és új eljárást rendelt el. A megismételt eljárásban a másodfokú bíróság még személyi szabadság megsértésének bűntettében is bűnösnek mondta ki, és újra kilenc évre ítélte. A megismételt harmadfokú eljárásban a Kúria a jogerős ítéletében 11 évi szabadságvesztést és 10 évi közügyektől eltiltást szabott ki rá. B. Krisztiánt tavaly, azaz ötévnyi hercehurca után ítélték jogerősen 11 év börtönbüntetésre. Az ítélet szerint volt barátnője nemi szervét és altestét maró lúggal öntötte le, majd az öntudatlan áldozatot magára hagyta.
Néhány nappal ezelőtt azonban B. Krisztián megbízásából egy ügyvéd alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Indoklása szerint alkotmányellenes a Kúria hivatkozása és ítélete, és kérte, hogy semmisítsék meg a jogerős ítéletet, az ügyet pedig tárgyalja újra a harmadfok. A beadványozó indoklása szerint B. Krisztiánt megfosztották az érdemi felülvizsgálat jogától.
Az Alkotmánybíróságnak (Ab) november 5-én döntenie kellett volna B. Krisztián alkotmányjogi panaszáról. Ezt megelőzően azonban, november 4-én a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene – nőjogi civil szervezet vezetője, Mérő Vera, illetve Péterfy Novák Éva írónő és Szentesi Éva író, újságíró, rákellenes aktivista felvonulást szervezett „EZT NEM! Sárga rózsával az igazságért” címszó alatt, amelynek létrejöttét a szervezők azzal indokolták, hogy B. Krisztián szabadulása iszonytató üzenet lenne minden áldozatnak, az összes hozzátartozónak, és az egész társadalomnak. Az eseményen több százan részt vettek a fővárosban. A rendezvény megalkotói először egy-egy rövid beszédet mondtak, majd közös éneklésre és a Parlament elé vonulásra invitálták a megjelenteket, akik egy-egy szál sárga rózsával tisztelegtek. Ez a kapcsolati erőszak elleni küzdelem nemzetközi jelképe.
Ám nem csak a Budapesten élők vállaltak szolidaritást az ügyben. A közösségi felületeket átfutva látni lehetett, hogy az ország minden pontján megmozdult legalább egy ember annak érdekében, hogy Renner Erika története és meghurcolása ne következzen be soha, senkivel sem többé ebben az országban. Minderről bővebben IDE kattintva nézhetnek meg egy összefoglalót.

Az EZT NEM! – Sárga rózsával az igazságért címmel meghirdetett tüntetés résztvevõi a Clark Ádám téren 2019. november 4-én. A demonstrálók a lúgos orvosként ismertté vált elítélt alkotmányjogi panasza ellen tiltakoztak. A férfit életveszélyt okozó testi sértés és más bûncselekmények miatt 11 év fegyházban letöltendõ börtönbüntetésre ítélte a Kúria, mert az ítélet szerint megcsonkította és maradandó károsodást okozott volt barátnõjének. Az Alkotmánybíróság (Ab) november 5-én dönt arról, hogy helyt ad-e az alkotmányjogi panasznak. Az Ab jelenleg a Parlament egyik irodahelyiségében ülésezik a Donáti utcai épület felújítása miatt, ezért vonultak a képviselõk a Kossuth térre.
MTI/Mónus Márton
És, hogy miért dönt egy vidéki, fiatal újságíró úgy, hogy beáll a sorba és a tények után közli a véleményét?
Azért, mert egyetlen áldozat sem hibás.
Azért, mert egyetlen áldozat sem félhet csendben maradni.
Azért, mert egyetlen áldozat sem érdemli meg, hogy újra és újra fel kelljen idéznie a vele történteket.
Azért, mert egyetlen áldozat sem érdemli meg, hogy testileg és lelkileg megcsonkítsák.
Azért, mert egyetlen elkövető sem úszhatja meg a legkevesebbel.
Azért, mert egyetlen elkövető cselekménye sem lehet tabu.
Azért, mert egyetlen fájdalmakkal teli ügy sem húzódhat évekig.
Azért, mert egyetlen szerelem sem ér annyit, hogy a halálba, vagy annak a legközelebbi állapotába kergessük a másikat.
Azért, mert egyetlen rosszul meghozott döntés sem követelhet életet.
Azért, mert minden egyes ember hibázik.
Azért, mert minden egyes ember mást bír el és ki.
Azért, mert egyetlen nő sem ér kevesebbet egy férfitól.