Gémes László: a politikában gyorsan kiderül, ki a megélhetési politikus

Gémes László 13 évig irányította polgármesterként Szegvárt. Októberben elindult a szentesi polgármesteri címért, ám a Jövőnk Szentes Egyesület (ellenzéki összefogás) színeiben induló Szabó Zoltán Ferenccel szemben alulmaradt. Kilenc éve tagja a Csongrád Megyei Közgyűlésnek, szerdán a testület megalakuló ülésén megválasztották a közgyűlés elnökének. Csak az elvégzett munkában hisz, közéleti tapasztalatait pedig szeretné Csongrád megye javára fordítani. A szentesi választási eredményekkel már megbékélt, csak a jövőbe tekint. Blogstar-interjú.
Kellemetlen kérdéssel kell kezdenünk. Október 13-án elveszítette a választást, nem Ön lett Szentes polgármestere. Sikerült kiértékelni a kudarc – már ha lehet annak nevezni – okait?
Elsősorban önmagamban kellett kiértékelnem a dolgokat, ez meg is történt. A szentesiekkel beszélgetve viszont az a tapasztalatom, hogy még mindig teljes az értetlenség és a döbbenet az eredményekkel kapcsolatban. Teljesen más volt a hangulat a városban a választás előtt. Sajnos olyan irányba tolódott el a kampány, amilyenbe nem kellett volna. Elindult egy olyan jelölt a polgármesteri címért, aki egyrészt megosztotta a választókat, másrészt rengeteg energiánkat és figyelmünket emésztette fel. Nem mellesleg éppen arról az oldalról érkezett rengeteg álprofilos mocskolódás a közösségi médián keresztül az irányunkba. Az is érdekes az eredményekkel kapcsolatban, hogyan születhetett ilyen sok érvénytelen szavazat, de összességében már tényleg lezártam a dolgot, a munkámra koncentrálok, ahogy mindig is tettem.
Jó, hogy mondja, hiszen éppen most választották meg a Csongrád Megyei Közgyűlés elnökének. Milyen feladatokkal jár a titulus?
Kilenc éve vagyok a megyei közgyűlés tagja, csak éppen eddig szegvári polgármesterként és frakcióvezetőként foglalkoztam terület- és településfejlesztéssel, de ezután elnökként is szeretnék erre a területre nagy hangsúlyt fektetni. Másrészt a bizottsági munkának is komoly szerepet szánok a közgyűlésben. A megyei közgyűlési listákra 58 településen szavazhattak októberben, a mi feladatunk nem más, hogy mind az 58 Csongrád megyei településnek segítséget nyújtsunk. Meg kell találnunk az Európai Uniós források helyét a településeken, biztosítanunk kell azt, hogy olyan fejlesztések valósuljanak meg településeinken, amelyekre valóban szükség van. Ma már az is nagyon fontos, hogy egy-egy fejlesztés illeszkedjen a klímastratégiába, erre is figyelmet kell fordítanunk a jövőben.
A megye valamennyi településén eredményesen zajlott a képviselők és a polgármesterek választása, a megyei közgyűlésben 12 mandátumot szerzett a Fidesz-KDNP. Mindez azt jelenti, hogy kényelmes többségben dolgozhatnak. Hogyan képzeli el a közös munkát, mennyire tudnak majd együttműködni az ellenzéki frakciókkal?
Aki ismer, az nagyon jól tudja, hogy mindig nyitott voltam az együttműködésre. Az elnökválasztáson a jelenlévő 18 képviselőből 14 szavazott rám, ami azt jelenti, hogy vannak olyan ellenzéki képviselőtársaim, akik biztosítottak bizalmukról. Azt gondolom, kétféle politikus létezik:
az, aki tenni akar azokért, akik megbízták a képviselettel és az, aki csak arra hajt, hogy zsebre tegye a pénzt. Szerencsére a politikában gyorsan kiderül, ki a megélhetési politikus, az ilyen politikussal pedig pártállástól függetlenül lehetetlen együtt dolgozni. Ugyanakkor, biztos vagyok abban is, hogy az újonnan megalakult közgyűlésben csak olyanok kaptak helyet, akik ténylegesen tenni akarnak a térség településeiért.
Hol helyezkedik el a rangsorban – már ha van ilyen – a Csongrád Megyei Közgyűlés a megyei közgyűlések ranglistáján?
Szerencsére azt mondhatom, hogy vezető helyet foglalunk el, az egyik legrugalmasabb és leginkább együttműködésre kész közgyűlés a miénk. Információim szerint a jövőben még nagyobb szerepet vállalhatunk a megyei források elosztásában, ebből is látszik, hogy fontosnak tartja a kormányzat a munkánkat.
Kellemetlen kérdéssel nyitottunk, zárjunk hasonlóval: mit gondol, miért veszített a kormánypárt az önkormányzati választásokon több, stratégiailag fontosnak tartott településen, miközben a megyei közgyűlésekben kivétel nélkül Fideszes többség alakult ki?
Ennek megfejtése nem az én feladatom, mindenesetre megfigyelhető, hogy ahol kiugróan magas vagy kiugróan alacsony volt a részvételi arány, ott születtek „érdekes” eredmények. Másfelől, azt is érdemes megjegyezni, hogy az ellenzéki összefogásnak köszönhetően akadtak olyan polgármesterjelöltek, akik sokkal inkább szerettek volna helyben egzisztenciát teremteni maguknak, de a választóik a megyei listán már pártszimpátia alapján szavaztak.