quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 04. 19. szombat
  -  Emma
Vásárhely24.com archívum

A robotok megtéveszthetik az embereket

2019. október 30.

A robotok hatékonyan ki tudják szedni a bennük megbízó emberekből az érzékeny információkat azzal, hogy nem biztonságos dolgokra bírják rá őket, derül ki a Kaspersky és a Genti Egyetem közös kutatásából.

Bizonyos helyzetekben például egy robot jelenléte komoly befolyással lehet arra, hogy az emberek hajlandóak-e belépést biztosítani egy védett épületbe.

A világ gyors tempóban halad az egyre nagyobb mértékű digitalizáció és a szolgáltatások egyre mobilabbá válása felé: ma már számos iparág és háztartás támaszkodnak nagy mértékben az automatizációra és a robotikus rendszerek használatára. Egyes becslések szerint ez utóbbi 2040-re teljesen általánossá válik majd a jómódú háztartásokban.

A legtöbb ilyen robotikus rendszer egyelőre még csak az akadémiai kutatás fázisában jár, így túl korai arról értekezni, hogy miként lehetne kiberbiztonsági intézkedéseket építeni beléjük.

Felfedezték azonban a robotikához kapcsolódó kockázatok egy új és váratlan dimenzióját:

a robotika hatását az emberek viselkedésére, annak lehetséges veszélyeit és támadási vektorait.

Személyes és veszélytelen eszköznek nézzük őket

A kutatás egy konkrét szociális robot befolyására fókuszált – olyan robotéra, amelyet úgy programoztak, hogy az emberekre jellemző csatornák használatával (például beszéddel és nem verbális kommunikációval) teremtsen kapcsolatot az emberekkel.

A kutatás készítői azzal a feltételezéssel éltek, hogy a szociális robotok meghekkelhetők, és hogy ebben a helyzetben a támadó átvette az irányítást.

Ennek fényében elképzelték, hogy milyen potenciális biztonsági kockázatokkal jár az, ha a robot aktívan képes a használóit bizonyos cselekedetek megtételére befolyásolni, többek között arra, hogy beengedjék őt olyan helyekre, ahová egyébként tilos belépni. A robotot a belgiumi Gent városközpontjában egy vegyes használatú épület védett bejárata mellé állították, és a robot megkérdezte az épületben dolgozókat, hogy bemehet-e velük együtt az ajtón.

Az épületbe egyébként csak belépőkártyával lehet bejutni, amelyet az ajtókon elhelyezett beléptetőkártya-olvasókhoz kell érinteni. A kísérlet során nem minden dolgozó tett eleget a robot kérésének, de azért

40%-uk kinyitotta az ajtót, és nyitva hagyta a robotnak, hogy beléphessen a védett területre.

Azonban amikor a robotot pizzafutárként állították az épülethez, kezében egy házhoz is szállító jól ismert nemzetközi márka pizzásdobozával, a dolgozók kész tényként fogadták el, hogy a robot pizzafutár, és sokkal kevésbé hajlottak arra, hogy megkérdőjelezzék a jelentétét vagy azt, hogy miért is kéne bejutnia a védett területre.

Nekik kilocsogjuk a személyes adatokat

Érzékeny információk kinyerése. A tanulmány második része az olyan személyes adatok megszerzésére koncentrált, amelyeket jellemzően a jelszavak visszaállítására használnának fel (többek között a születési dátum, az első autó márkája, kedvenc szín, stb.).

Ehhez is egy szociális robotot használtak, aki ez alkalommal barátságos beszélgetésre invitálta az embereket. A kutatóknak egy kivételével minden résztvevőből sikerült személyes információt kiszedni, mégpedig nagyjából percenként egyet.

Forrás: delmagyar.hu