Igazolni kell az egészségügyi biztosítás meglétét az uniós üzleti utakon

Az uniós jogharmonizáció alapján üzleti utaknál korábban ‘E101’ nevű dokumentumot felváltó ‘A1’-et a hazai egészségügyi pénztár állítja ki a cégcsoportot képviselő munkavállaló részére olyan esetekben, amikor valaki minimum 30 napig, legfeljebb két évig egy másik tagországban dolgozik.

Egészségügyi ellátásnál a dokumentum igazolja, hogy a küldő ország társadalombiztosítási szerve az ellátás végső költségviselője. A dokumentum hiányában az ingyenes ellátáshoz a kiküldetés helyén kell a társadalombiztosítási járulékokat fizetni – tették hozzá.

Közölték, hogy az uniós szabályok alapján az A1-es dokumentumot nemcsak a hosszabb időtartamú kiküldetéseknél, hanem elvileg minden üzleti útnál igényelni kell. Felhívták a figyelmet arra is, hogy a konferenciák és az üzleti utak a párhuzamos munkavégzés fogalmába tartoznak, így ezen esetekben is szükséges az A1-es dokumentum megléte, amelyet ilyenkor 24 hónapos időtartamra lehet igényelni.

Mitrik Kornélia, a Crowe FST bérszámfejtéssel és külföldiek adózásával kapcsolatos szakértője kiemelte: az uniós egészségbiztosítási kártya kizárólag azt jelzi, hogy az utas a kártya kibocsátásának pillanatában az adott állam jogszabályai szerint a társadalombiztosítás hatálya alá tartozott, így előfordulhat, hogy a kártya külföldi felmutatásakor már nem áll fenn a biztosítás. Az üzleti útnál ezt a kockázatot oldja fel az A1-es dokumentum megléte – húzta alá.

A 2017-es adatok szerint több mint 80 ezer magyar munkavállaló és több mint 2,5 millió uniós állampolgár dolgozik kiküldetésben az EU valamelyik tagállamában, amely az aktív korú népesség 1,15 százaléka. A kiküldetésben lévő magyar munkavállalók 55 százaléka Németországban, közel harmadannyian Ausztriában és kevesebb mint tizedannyian Hollandiában dolgoznak. Ezen számokat többszörösen meghaladja az üzleti úton lévők létszáma, ezzel párhuzamosan emelkedik az A1-es dokumentumok igénylésének száma is.