quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Promenad.hu archívum

Varga Mihály: Magyarország szeretné, ha a Világbank a migrációt kiváltó problémákra koncentrálna

2019. október 20.

Magyarország szeretné, ha a Világbank a migrációt kiváltó problémákra koncentrálna – jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter szombaton az MTI-nek Washingtonban, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank közgyűlésén. A miniszter arról is nyilatkozott, hogy a magyar gazdaság már megtette a lépéseket a várható gazdasági lassulás ellen.

A tárcavezető elmondta: a tanácskozásokon alapvetően mindenki úgy látta, hogy az elmúlt másfél évben elindult világgazdasági lassulás egyre inkább eléri a Kelet-Közép-Európát is, ezért érdemes minden országnak mind a monetáris, mind a fiskális politikában válaszlépéseket előkészítenie.

Varga Mihály kiemelte: a Nemzetközi Valutaalapnál újra előkerültek régi ötletek, például a PPP-konstrukciók (az állami és a magánszektor együttműködése) alkalmazása, a különböző állami eszközök értékesítése, tehát privatizálása. “Ezeket Magyarország egyszer már kipróbálta, és az a tapasztalatunk, hogy nem teljes egészében jöttek be, sőt, inkább kárt okoztak a gazdaságnak” – hangoztatta a miniszter. Hangsúlyozta: mivel mostani tapasztalatai megerősítették, hogy senkinek nincs a birtokában olyan kizárólagos megoldás, amelyet minden ország alkalmazhatna, ezért Magyarországnak a saját útját kell járnia. “Egyre stabilabb és egyre több szektort ér el a gazdasági növekedésünk, és reményeink szerint ezt az Európai Unió átlagánál magasabb szinten tudjuk tartani a következő években is” – szögezte le.

Varga Mihály utalt azokra a konkrét döntésekre és intézkedésekre, amelyeket a magyar kormányzat már meghozott a lassulás “kivédésére”. Hangsúlyozva a gazdaságélénkítést segítő adókedvezményeket és a vállalkozások teherviselő képességét javító döntéseket, megjegyezte: további lépésekre lesz szükség, mivel – mint fogalmazott – “a lassulás valószínűleg mélyebb lehet annál is, mint amire korábban bárki számított”. Elmondta: a kormányzat megpróbálja biztosítani a legversenyképesebb, leghatékonyabb ágazatokban a támogatásokat, egyben segítené a nem hatékony ágazatok átalakulását is. “Kis- és középvállalkozóink is segítségre szorulnak” – tette hozzá, külön megemlítve a szakképzés fontosságát.

A pénzügyminiszter hangsúlyozta: “az egyenreceptek kora lejárt”, és ma már az elmúlt években átalakult IMF-nek is az az álláspontja, hogy “minden országnak kicsit személyre szabott megoldásra van szüksége”. Bár – tette hozzá – a régi receptek felbukkanása kis tanácstalanságot jelez a Valutaalapnál.

“Magyarországnak ebben a helyzetben az lehet a szerepe, hogy – mintegy kihasználva az új vezető, a bolgár Krisztalina Georgieva személyét – kicsit aktívabb legyen a tanácsadásban, aktívan próbáljon más országok segítségére sietni” – fogalmazott Varga Mihály. Elmondta: Georgieva, aki dolgozott az Európai Bizottságnál és a Világbanknál is, jól ismeri és érti a kelet-közép-európai országok helyzetét, problémáit. “Talán tisztábban látja ezeket, mint a nyugati politikusok” – fűzte hozzá. Majd hangsúlyozta, hogy az új IMF-vezetővel tartott találkozója arról győzte meg, hogy Georgieva “nagyon nyitott volt egy, a korábbitól eltérő típusú együttműködésre is, arra például, hogy Magyarország több ötlettel jelentkezzen az IMF-nél”.

Konkrét példaként Varga Mihály a közfoglalkoztatás ügyét említette. Kifejtette: Magyarországon ez nagyon bevált formája lett a munkanélküliségből a munka világába történő visszatérés segítésének. “Most eljött az idő arra – és ezt Bulgária példája is mutatja -, hogy megmutassuk, hasonló típusú eszközökkel a munkanélküliség magas szintjét igenis, lehet csökkenteni, és könnyebben lehet visszavezetni embereket a munkaerőpiacra, mint ha csak azt mondanánk, hogy majd ha lesz állás, akkor el tudsz helyezkedni” – állapította meg a pénzügyminiszter.

Varga Mihály hangsúlyozta: “a Világbank, amely a globális szegénység leküzdését tűzte a zászlajára, meghatározó szerepet vállalhat a migrációban érintett országok fejlesztésében”.

A pénzügyminiszter úgy fogalmazott: az a tény, hogy az amerikai David Malpass személyében ennek a szervezetnek is új vezetője van, “új lendületet adhat a Világbank működésének”. Álláspontja szerint erre a késztetheti a szervezetet az is, hogy Kína elindította az Ázsiai Infrastrukturális és Beruházási Bankját.

Varga Mihály kiemelte: Magyarország szeretné, ha a Világbank fokozottabban koncentrálna olyan térségekre, ahonnan a menekültválság elindul. Ezzel összefüggésben utalt arra, hogy az elvándorlás egyik oka a vízbázisok kezelésének gondja, a vízellátás kimerülése, és mindezek megoldására Magyarországnak jó javaslatai, cégei, szakemberei vannak. “Szívesen működnénk együtt, ha még több ilyen jellegű program lenne” – szögezte le.