Bemutatták az Emlékpontban a magyarul most megjelent Horthy-könyvet

Az egyébként régiség- és műtárgykereskedelemmel foglalkozó hölgy Nagy Gyöngyivel, az Emlékpont történészével a közgyűjteményben beszélgetve elmondta: csak azért vágott bele a megjelentetésbe, mert a kormányzóról szóló, hiteles könyv megjelentetését vállaló kiadót nem talált.
A szerző, Edgar von Schmidt-Pauli maga is a Horthy-korszakban élt, ismerte a kor közéleti szereplőit, hozzáférése volt a Magyar Külügyminisztérium irataihoz, s a kormányzó történetét tárgyilagos módon, sem negatív, sem pozitív irányban nem torzítva írta meg. A könyvet maga a kormányzó is olvasta, s annak tartalmát hitelesnek ismerte el, emlékiratában is hivatkozott rá.
Máthé Erika kiadót keresve számos kifogásba botlott, az eddig csak németül megjelent könyv fordítási költségeit általában sokallták, mások a témát nem tartották elég népszerűnek és voltak, akik túl költségesnek vélték, hogy az eredeti kiadáshoz hasonlatosan, cérnafűzött gerinccel jelenjen meg a kiadvány, ő pedig elvárásaiból nem kívánt engedni. Ennek pedig egyetlen lehetősége maradt, saját maga adta ki a könyvet.
Horthy Miklós 1919. november 16-i, budapesti bevonulása után a 133 napos vörösterror, s az azt követő román megszállás során kifosztott, kilátástalan helyzetben lévő, megcsonkított ország élére állt, s mint a kiadó fogalmazott, megmentette az országot, s ebben olyan segítői voltak, mint Bethlen István, Teleki Pál, vagy Klebelsberg Kuno.
- 2019_1015_Horthy_07
- 2019_1015_Horthy_08
- 2019_1015_Horthy_09
- 2019_1015_Horthy_10
- 2019_1015_Horthy_01
- 2019_1015_Horthy_04
- 2019_1015_Horthy_06
A kötet először 1936-ban jelent meg, majd a szerző 1941-ben annyi új információval bírt, hogy 1943-ban a könyv bővített változatát küldhette nyomdába. Azonban ezután Edgar von Schmidt-Pauli nem folytatta Horthy történetét, őt is besorozták, s a nehéz időkben nem írta tovább Horthy történetét. Így nem írt a későbbi időszakban aktuálissá vált zsidókérdésről, pedig – mint azt a kiadó kijelentette –, Horthy megítéléséhez hasznos lenne a tényeket általa rögzítve is ismernünk.
Forrás: Arany-Tóth Attila, közönségkapcsolati munkatárs