Észrevétlenül radikalizálódott a késes gyilkos
Nem jutott el a megfelelő hatóságokig, hogy Mickaël Harpon uszító hitszónokot látogat, vagy hogy helyesli a terrortámadásokat. Közben egész Franciaországban aggasztó a muszlimok radikalizálódása – osztotta meg a Magyar Hírlap.
Egészen abszurd dráma kezd kibontakozni Franciaországban a párizsi késes rendőrgyilkosság kapcsán. Emlékezetes, múlt héten a francia főváros rendőrfőkapitányságán egy régóta ott dolgozó informatikus, Mickaël Harpon négy embert, közvetlen kollégáit szúrta halálra egy konyhakéssel. Őt egyébként a helyszínen agyonlőtték a rendőrök, azonban a 45 éves néhai informatikus ügyének védelmében egy ismert szélsőséges aktivista, Hadama Traoré tüntetést akart szervezni a férfi lakhelyén, Gonesse-ben, ezt azonban a belügyminiszter betiltotta.
A támadó 2003 óta dolgozott a rendőrség hírszerzési igazgatóságán, és 2008-ban tért át az iszlám hitre, környezete pedig tudott róla, hogy szóban eddig is támogatta az iszlamista bűncselekményeket, például a Charlie Hebdo hetilap szerkesztősége elleni 2015-ös támadást. Emellett szélsőséges szalafitákkal tartott fenn kapcsolatot, és nem akart nőkkel kezet fogni, tehát intő jel akadt bőven.
Tudjuk róla, hogy a felesége muszlim – válaszolta lapunknak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő, s hozzátette: Harpon tengerentúli francia volt, akiket sokszor másodrendű állampolgárként kezelnek, ráadásul nagyothallott, innen eredhetett a frusztráltsága. Nyilvánvalóan igazságügyi szakértők hada dolgozik most Harpon motivációinak felderítésén. Ami biztos: 33 SMS-t küldött a feleségének a merénylet előtt, s mindegyik vallásos tartalmú volt.
Soós a tüntetés kapcsán furcsának találta, hogy Traoré közölte, Harpon nem volt terrorista, csupán
„a média és politika dezinformációja ellen akart fellépni”. Közben a férfi egy olyan mecsetbe járt, ahol egy radikális szalafista imám is prédikált (ő a rendőrségnek váltig állítja, hogy nem ismerte Harpont, csak néha kezet fogtak), de a fő kérdés Soós szerint az, hogy miért nem kezdték el megfigyelni miután ez kiderült, lévén, hogy az imámot már 2015-ben ki akarták utasítani az országból. Harpon következő átvilágítása munkaköréből fakadóan egyébként 2020-ban lett volna aktuális.
Nemrég izgalmas felmérés látott napvilágot az Ifop és a baloldali Jean Jaurès Alapítvány jóvoltából, amely szerint a franciaországi muszlimok egyre vonalasabbak, például az 1989-es 16 százalékhoz képest ma 38 százalékuk jár péntekenként mecsetbe, ami a Harponra vélhetőleg hatást gyakorló radikális imámhoz hasonló embereknek köszönhető. Egyre kevesebben fogyasztanak alkoholt, egyre jobban ragaszkodnak a halal étkezéshez, egyre többen akarják a fejkendőt legalizálni, és egyre többen gondolják, hogy az iszlám jognak meg kellene előznie a francia államét. Ennek kapcsán Soós közölte, számára az volt a legmegdöbbentőbb, hogy míg a keresztények esetében az idősebbek körében több a vallásos, a muszlimoknál pont fordítva van, a fiatalok fogékonyabbak a vallásra. Ők a többedik generációs bevándorlók, akik a diszkrimináció érzetére úgy reagálnak, hogy egy másik közösségben próbálják megtalálni önmagukat, miközben a terrortámadások hatására az iszlám elutasítottsága nőtt 2012 óta Franciaországban.
Egyébként a ma Orbán Viktor miniszterelnököt fogadó Emmanuel Macron elnök álláspontja is sokat keményedett bevándorlásügyben, talán mert ő akarja meghatározni a témát. Emiatt a szélsőjobbal való összejátszással is vádolják, és nyilván kockáztat is ezzel eleget saját térfelén, ugyanakkor meg van róla győződve, hogy a 2022-es választás már erről a témáról fog szólni – mondta Soós. Orbánnal minden bizonnyal a Brexitről is egyeztetnek, ami különösen érdekes lehet, hiszen mindkét ország kapcsán felmerült annak a lehetősége, hogy blokkolja a halasztási döntést – mondta Soós.
Forrás: magyarhirlap.hu
Fotó: Illusztráció
