Migrációkutató Intézet: az új olasz kormány feladta a határvédelmet

Belépni szabad! címmel közölt hosszas elemzést szerdán a Migrációkutató Intézet, mely az olaszországi migrációs helyzetet vizsgálta, különös tekintettel az egyes kormányok intézkedéseire – írja a 888.hu.

A kutatás azzal indul, hogy miközben a dél-európai frontország a 2010- es évek közepétől komoly mértékű migrációs nyomással szembesült Afrika irányából, az első szigorító intézkedésekre egészen 2017-2018-ig várni kellett. Kiemelik, hogy hiába védhetőek nehezebben a tengeri határok, míg Matteo Salvini volt a belügyminiszter, a szigorú szabályoknak köszönhetően ez mégis sikerült.

Az irreguláris migráció érdemben visszaszorítható még Olaszországban is. A Liga növekvő népszerűségében kulcsszerepet játszó restriktív bevándorláspolitika hatékonyságát nem csupán az olasz állampolgárok jelentős része, de az európai határok megvédését szorgalmazó politikai erők csoportja is példaértékűnek tekinti – írják.

Mióta azonban átvette Róma felett a hatalmat a baloldali horrorkoalíció, az új Conte-kormány paradigmaváltást hirdetett az olasz migrációs politikában, feladták a szigorú határvédelmet, befogadják az illegális bevándorlókat, akiket aztán szét akarnak osztani.

A múltbeli statisztikák és tapasztalatok alapján ez hozzájárulhat az olaszországi érkezésszám jövőbeli növekedéséhez (az NGO-mentőhajók aktivitásának visszaerősödésével és az enyhítés hírének terjedésével az útnak indulást tervezők és az embercsempészek körében). Bár az áthelyezési kvóták ötlete egyáltalán nem újdonság az olasz belpolitikában (különösen a baloldalon), a belügyi tárca megszerzését követően konkrét diplomáciai lépések is történtek a szétosztási mechanizmus ötletének újbóli felmelegítésével – olvasható az elemzésben.

Megjegyzik, hogy kötelező szétosztás a nyilvánvaló kudarcok ellenére sem tűnt el az uniós jogalkotási gépezetből és gondolkodásból, a szeptemberi máltai belügyi találkozón kiderült, hogy a jelenlegi tanácsi soros elnökséget betöltő Finnország is felsorakozott a menedékkérők relokációját célzó javaslat mögött.

Ez azonban megosztja az uniós tagállamokat, így annak erőltetése feleslegesen élezi a szembenállást közöttük, ellehetetlenítve a konstruktív együttműködést és a konszenzusos megoldások megtalálását a dublini rendszer elengedhetetlen jövőbeli reformjában. A legutóbbi belügyi tanácsi ülésről napvilágot látott első sajtóhírek is megerősítik e megosztottság fennállását, azonban az elosztást támogatók („kvótapártiak”) minden bizonnyal kísérletet tesznek majd arra, hogy valamilyen formában döntés szülessen róla még a finn elnökség idején (vagyis 2019. december 31-ig).

Forrás: 888.hu

Fotó: Illusztráció