quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Vásárhely24.com archívum

Tüdőrákot okozott az e-cigaretta egy állatkísérletben

2019. október 08.

A kísérletben 40 egeret tettek ki nikotintartalmú e-cigaretta nagy mennyiségű gőzének több mint egy éven át. Olyan helyiségben végezték a kutatást, ahol a rágcsálókat teljesen körülvette a gőz, egész testükön jelentkezhettek a hatásai – írták az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) a New York-i Orvostudományi Egyetem tudósai.

A 40 egérből kilencnél – 22,5 százalékuknál – alakult ki tüdőrák, 23-nál a húgyhólyagon találtak hiperpláziát, vagyis olyan genetikai változást, amely a ráknál megfigyelhető rendellenes szövetburjánzáshoz vezethet.
Abból a 17 egérből, amelyet nikotinmentes e-cigaretta gőzének tettek ki, csak egynél találtak hiperláziát, rákot egyiknél sem.

Moon-shong Tang, az egyetem PhD-hallgatója, a kutatás vezetője az Eurekalert tudományos hírportálnak a kísérlet korlátairól is beszélt: viszonylag kis számú állattal végezték, amelyek hajlamosak voltak arra, hogy a kísérlet egyéves időtartama alatt életkorral összefüggő rák alakuljon ki náluk.
Ezen kívül a rágcsálók nem szívták magukba a gőzt, mint az ember, hanem körülvette őket, vagyis az egész testük ki volt téve az e-cigaretta párájának.

Abban szinte minden kutató egyetért, hogy a dohány feldolgozásakor használt egyes vegyi anyagok – nitrát és nitrit – egy nitrozálás nevű reakciót okoznak, ez pedig a nikotint nitrozaminokká alakíthatja, amely egerekben és emberekben is rákkeltőnek számít.

A kezelt dohányból származó füst a tudósok hagyományos elgondolása szerint nitrozaminlerakatokat képez a dohányzó szerveiben és a vérében, amit vérvizsgálattal ki lehet szűrni.
Egy 2017-es tanulmány hasonló vérvizsgálattal kimutatta, hogy az e-cigarettázóknál 95 százalékkal kevesebb a nikotinból származó nitrozaminok egyikének koncentrációja, ezért egyes szakértők arra következtettek, hogy milliók életét menthetné meg, ha e-cigarettára váltanának a hagyományosról.

A tanulmány szerzői részben ennek az üzenetnek a számlájára írják, hogy mintegy 3,6 millió amerikai középiskolás kezdett e-cigarettázni.

Ezzel szemben az új kutatás azt találta, hogy az emlősök sejtjei maguk is tartalmaznak nitrozóniumionokat, amelyek közvetlenül lépnek reakcióba a nikotinnal és hoznak létre rákkeltő anyagokat.

Azt is megállapították, hogy a nikotin a sejtekbe jutva és nitrozaminná alakulva nem távozik onnan, tehát vérvizsgálatokkal nem mutatható ki – tette hozzá Tang.

Tang kutatócsoportjának egy 2018. februári tanulmánya, mely szintén a PNAS-ben jelent meg, kimutatta, hogy az e-cigaretta gőze emberi tüdő- és hólyagsejtek laboratóriumi tenyészetében a DNS-mutációk számát növelő reakciókat idézett elő.

“Következő lépésként meg akarjuk növelni a kísérletben használt egerek számát, rövidíteni és hosszabbítani fogjuk az időtartamot és tovább kutatjuk az e-cigaretta gőze okozta genetikai változásokat” – mondta Herbert Lepor, a tanulmány szerzője, az egyetem urológiai tanszékének vezetője.

mti, borítókép illusztráció