Béremelkedést eredményezett a kormányzati gazdaságpolitika
Több mint 11 százalékkal nőttek a bruttó és a nettó átlagkeresetek májusban az előző év azonos időszakához képest. A bérek emelkedése ágazati és területi szinten is kiegyenlített, bár az átlagot meghaladó mértékben nőtt például a mezőgazdaságban és a kereskedelemben. A 77 hónapja tartó bérnövekedéshez a kormány intézkedései, mint például az adócsökkentések is hozzájárultak – mondta a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára.
Marczinkó Zoltán arról is beszélt, hogy a vállalkozások éltek az adott lehetőséggel, beruháznak, növekednek, fejlesztenek, és ez maga után vonja a nagymértékű munkaerőigényt, és így a bérnövekedést is. A bérnövekedés nagyobb mértékű volt a versenyszférában, mint a közszférában.
Jövőre is folytatódik a gazdasági növekedés
A beruházások átlagos mértéke folyamatosan nő, a kedvező tendencia 2019-ben és 2020-ban is előre jelezhető. Az építőipar az első öt hónapban több mint 40 százalékkal bővült, az egyéb ágazatok is nagymértékű növekedést produkáltak – tette hozzá.
A jelenlegi helyzet abból a szempontból kedvező, hogy a 77 hónapot megelőzően jelentős reálkereset-veszteséget szenvedett el a magyar munkavállalói réteg – jelentette ki Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Elmondta, a 2010-es kormányzati politikai váltásnak köszönhetően gazdasági változás is történt, melynek egyik fontos hozadéka a gazdasági növekedés és a bérek emelkedése.
Palkovics Imre a 2016-os makroszintű bérmegállapodást emelte ki, amely átfogóan a bérek növekedését és a járulékok csökkentését tűzte ki célul. Ez nagyban hozzájárult a fogyasztás bővüléséhez, amely lehetővé tette a gazdasági növekedés fennmaradását.
Bővült a foglalkoztatatás
„A vállalatok korábban nem voltak rászorulva, hogy bért emeljenek, hiszen gyakorlatilag válogatni tudtak a munkaerőből” – mondta Regős Gábor, a Századvég vezető elemzője. De ahogyan a foglalkoztatás bővült, úgy egyre nagyobb lett a munkaerőhiány, és megkezdődött a bérek emelkedése. A szakértő ezt úgynevezett nulladik lépésnek nevezte, mert szerinte erre épült rá a 2016-os bérmegállapodás.
Közölte, ezt követte a 2017-es évben egy erős minimálbér- és a garantált bérminimum-emelés, amely a következő évben is folytatódott az inflációt meghaladó mértékben. Ehhez csatlakozott a szociális hozzájárulási adó folyamatosan csökkentése is. Hangsúlyozta, ezek az intézkedések mind azt eredményezték, hogy majdnem 10 százalékkal több pénz maradt a munkavállalók zsebében.
„A munkaerő-kínálat helyett munkaerő-kereslet alakult ki, amely alkupozíciót kialakítva jelentős növekedést hozott a munkavállalók számára” – mondta el Palkovics Imre. Emlékeztetett, a bérek nem megfelelő szintje azt eredményezte, hogy körülbelül 300–320 ezer fő távozott el a magyar munkaerőpiacról a statisztikák alapján.
„A felmérések arra is rávilágítanak, hogy nagyjából 250 ezer fő kellene ahhoz, hogy kiegyensúlyozottan működnjön a gazdaság. Ugyanakkor a munkaerőhiány eredményezte azt a pozitívnak nevezhető folyamatot, amelynek eredményeképp a bérek is megemelkedtek” – jegyezte meg.
Csökkent a kivándorlás
Regős Gábor a kivándorlási folyamatokról is beszélt. Felidézte, 2011-ben nagyszámú munkaerő vándorolt ki külföldre, és a jelenség még ma is megfigyelhető, azonban már nem akkora mennyiségben. Hozzátette, vannak olyanok is, akik ugyan kimennek külföldre dolgozni, de néhány év után visszatérnek, és sikeresen elhelyezkednek a hazai munkaerőpiacon, és a keresetük is megfelelő.
Palkovics Imre arról is beszélt, hogy a munkaadók mennyire becsülik meg az alkalmazottaikat. Szerinte ez egy lassabban fejlődő folyamat, de ennek is vannak már láthatóbb jelei. Az elsődleges intézkedés természetesen a bérek megemelése volt, de sokkal nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő feltételeket teremtsenek a munkavállalók számára.
Illusztráció: pixabay.com
