Öt megyében várható szorosabb küzdelem az ellenzék és a Fidesz–KDNP között

Az idei kampány inkább Budapest-központú irányt mutat, de a vidéki városokkal és kisebb településekkel is foglalkozni kell – jelentette ki Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Talán azért is esett kevesebb szó a vidéki helyekről – főleg az ellenzéki sajtóban –, mert ezeken a településeken nagyon sok vereséget fog szenvedni a baloldal – mondta.

Közölte, lesz olyan terület, ahol egyértelműen

minden pozíciót a Fidesz–KDNP fog megszerezni.

A hazai önkormányzati választás három nagyobb szinten zajlik: Budapesten és a kerületekben, a megyei jogú városokban, valamint a kisebb városok és falvak voksolásai kiegészülve a megyei közgyűlések választásával. Mint ismert, megyei közgyűlési listákra csak Budapesten és a megyei jogú városokon kívül lehet szavazni.

Deák elmondta, hogy készítettek egy modellt, amelynek alapjául a 2019-es európai parlamenti választások eredménye szolgált, és a korábbi önkormányzati választások eredményeit is figyelembe vették.

Akár 60 százalékot is szerezhet a Fidesz–KDNP

A felmérésekből kiderült, hogy öt olyan megye van – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Komárom-Esztergom, Pest és Somogy megye –, ahol szorosabb küzdelem várható az ellenzék és a Fidesz–KDNP között. A többi megyében 50 százalék feletti mandátumot jósolnak a Fidesz–KDNP-nek, sőt, valahol még a 60 százalék is meglehet – összegezte a kutatást Nagy Dániel.

A tízezer lakost meghaladó települések esetében még sokat számít a pártlogó, de a kisebb településeknél más a helyzet, ott nem véletlenül van sokkal több független jelölt – mondta Palóc André, a Századvég vezető elemzője. Az ilyen részeken sokkal inkább az számít, hogy mennyire ismerik a lakosok az adott jelölteket, mennyit tettek vagy tesznek a közösségért, vagy milyen korábbi pozíciót töltöttek be a település életében – sorolta.

Kiemelte, a pártok közül vidéken

egyedül a Fidesz–KDNP tudott mintegy kétezer jelöltet állítani országosan,

amely messze kiugróan magas az összes ellenzéki pártok jelöltszámát tekintve. Ez is azt mutatja, hogy komoly, országos lefedettséggel jelenleg a kormánypártok rendelkeznek.

Nagy Dániel arról is beszélt, hogy vannak olyan ellenzéki választók, akiknek dilemmát jelent, hogy a DK, MSZP, LMP, Momentum és a Jobbik közül melyikkel szimpatizáljanak. Mert előfordulhat az is, hogy bár egy adott baloldali párt szavazói, de lehet, hogy egy másik ellenzéki párt jelöltjét sokkal alkalmasabbnak tartják a polgármesteri pozícióra.

Az újraválasztás esélye

A települési képviselő-testületek összetétele is fontos egy város életében, mert nem mindegy, hogy a polgármesterek milyen összetételű testülettel tudnak együtt dolgozni – jelentette ki Nagy Dániel. Úgy véli, több helyen is előfordulhat, hogy a jelenlegi polgármesternek, képviselőnek vetélytársainál nagyobb esélye van az újraválasztásra. Gyakori ez az inkumbens hatás, mely szerint a hatalomban lévő szereplőt szinte automatikusan újraválasztják.

Megjegyezte, az ellenzéki szavazók közül még Budapesten is sok az átszavazó, például Tarlós István főpolgármesterre, és ez vidéken is meg fog történni, hogy bár ellenzéki párttal szimpatizálnak a választók, de fideszes jelöltet fognak támogatni az önkormányzati választásokon.

Palóc André azt is elmondta, hogy sok olyan ellenzéki polgármester is van, aki egyszerűen

nem vállalja fel korábbi pártját,

mint például Hiesz György, Gyöngyös polgármestere, aki tavaly kilépett az MSZP-ből, idén pedig függetlenként ugyan, de baloldali szavazatokra támaszkodva indul az önkormányzati választáson – fűzte hozzá.

Számos más olyan kisebb település is van, ahol a jelenlegi polgármester nem tartja alkalmasnak saját pártját arra, hogy további szavazókat nyerjen meg. Ez a folyamat még a budapesti jelöltek között is megmutatkozik, például Baranyi Krisztina személyében, aki elvileg szintén civilként indul, de valójában baloldali kötődésű – jegyezte meg.

Forrás: hirado.hu