quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 23. vasárnap
  -  Alfréd
Vásárhely24.com archívum

Magyar kutatónőket díjaztak – köztük szegedit is

2019. október 03.

Dr. Bunford Nóra az érzelemszabályozásra koncentrálva azon dolgozik, hogy megoldást találjanak a figyelemhiányos-hiperaktivitás okozta negatív következmények – például a társas kapcsolatokban megélt – károsodások megelőzésére. Dr. Fülöp Lívia pedig az idegrendszeri betegségek hatékony kezelését tűzte ki célul, így azt vizsgálja, hogy az agysejtjeinket érő stresszhatások hogyan befolyásolják például az Alzheimer-kór kialakulását.

A klinikai pszichológia és vegyészet területén előremutató munkát végző két, kivételes tehetségű hazai kutatónőnek ítélte idén az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért” 4 000 000 Ft összdíjazású elismerését. A díjjal azt szeretnék elérni, hogy minél több tehetséges, sikeres nő legyen ismert és elismert, segítve ezzel is pályafutásukat, kutatásaikat. A díjat szakmai és személyes célokra egyaránt szabadon fel lehet használni.

Dr. Bunford Nóra (a Lendület Fejlődéstani és Transzlációs Idegtudomány kutatócsoport vezetője) a figyelemhiányos-hiperaktivitás zavart (ADHD-t) egy olyan innovatív oldalról vizsgálja, amelyre napjainkban egyetlen gyógyszeres vagy pszichológiai kezelés sem ad megoldást. A kutatónő az ADHD-val diagnosztizált fiatalokkal végzett vizsgálatai során többek között azt tapasztalta, hogy sok esetben problémájuk van különböző mindennapi funkciókkal, legyen szó az iskoláról vagy a társas kapcsolatok kialakításáról és fenntartásáról. Ezek az úgynevezett társas károsodások sok esetben vezethetnek kirekesztettséghez, túlzott alkoholfogyasztáshoz, vagy akár szerhasználathoz, kockázatos szexuális magatartáshoz is. A kutatások során kiderült, az érintettek nehezebben szabályozzák az érzelmeiket, legyen szó pozitív vagy negatív élményekről, hatásokról. Dr. Bunford Nóra olyan, a gyakorlatba is átemelhető eredményeket vár kutatásaitól, amelyek a megelőzési és terápiás programok fejlesztése révén a fiatalok és családjaik személyes és társadalmi problémáira is megoldást jelenthetnek.

http://baksagabor.com

Dr. Fülöp Lívia, (a Szegedi Tudományegyetem ÁOK Orvosi Vegytani Intézetében működő, Neurodegeneratív Betegségek Kutatócsoport vezetője) olyan kutatáson dolgozik, amelynek célja a központi idegrendszeri betegségek, mint például az Alzheimer-kór, gyógyítására alkalmazható terápiák fejlesztése. Az agysejteket számos stresszhatás érheti, ezekre a sejtek esetenként önmegsemmisítő választ adnak.  A kutatónő azt vizsgálja, hogyan segíthetnének abban a sejteknek, hogy megbirkózzanak a stresszhatásokkal, és egészségesen folytassák tovább működésüket. Ha sikerül elérni, hogy a szervezet ellenállóbb legyen a molekuláris stresszel szemben, akkor az agy szerkezete nem sérül, így sok betegség, köztük az Alzheimer-kór kezelésében is áttörés következhet be. Az idegrendszert érő molekuláris stressz kutatása a jövőben nem csupán az Alzheimer-, de a Parkinson-kór vagy akár a depresszió gyógyítására is megoldás lehet. Dr. Fülöp Lívia kutatásának eredményei a betegségek szinten tartásában, illetve a gyógyszerfejlesztések területén is mérföldkövek lehetnek.

Az elmúlt 17 évben 47 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 60 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A Magyar Tudományos Akadémia idén megválasztott 102 új tagja között 26 kutatónő található. A korábbi díjazottak közül hárman, Dr. Helyes Zsuzsanna – Pécsi Tudományegyetem, Dr. Sperlágh Beáta- MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, és Dr. Buzás Edit – Semmelweis Egyetem, az MTA levelező tagjai lettek.

A „L’Oréal–UNESCO A Nőkért és a Tudományért magyar ösztöndíj” egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá. A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.