Székkutason is megismerhetik a Plohn-műterem 75 évét

A keddi megnyitón elhangzott: a vásárhelyi fotográfus család nemcsak kutasi pusztán élők életmódját dokumentálta az utókor számára, hanem magát a települést alapító Gregus Mátét is megörökítette Plohn József.

Százötven éve, 1869-ben nyitotta meg Vásárhely első műtermét a Makóról érkezett fotográfus, Plohn Illés, amely 75 év működés után, 1944-ben szűnt meg. Ez idő alatt fiával, Józseffel a vásárhelyi tanyavilág és a város számtalan eseményét, épületét, valamint számos parasztember és városi tisztviselő portréját – köztük a 48-as honvédeket – örökítették meg. Munkásságuk, Vásárhely mellett, Szeged és az egész dél-alföldi térség történetének fontos vizuális forrását adják.

Minderről Miklós Péter, a Tornyai János Múzeum igazgatója szólt megnyitójában, hangsúlyozva, hogy fényképek nemcsak a település képét és a paraszti élet mindennapjait őrizték meg számunkra, hanem a társadalomtudomány és a néprajztörténet szempontjából lényeges módon a viseletről, a gazdasági életről és a családi kapcsolatokról is árulkodnak.

A zsidóüldözésnek 1944-ben áldozatául esett Plohn József, aki a város és környékének lakói és helyszínei megörökítése mellett egyik szervezője volt a helyi kulturális életnek is, s együtt dolgozott az idén 150 éve született Tornyai Jánossal is, számos tanulmányfotót készítve festményeihez.

A tárlat kurátora, Bernátsky Ferenc, a vásárhelyi közgyűjtemény helytörténész muzeológusa a műterem-alapító Plohn Illés munkái közül kiemelte az 1879-es nagy szegedi árvízről, valamint a kis-tiszai zsilipszakadásról 1887-ben készített fényképeket, míg Plohn József felvételeiről szólva megemlítette az 1848-as honvéd veteránok között lévő székkutasi Trungel Jánosról készített portrét, valamint az algyői vasúti híd 1902-es helyretolását megörökítő fotót.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával létrejött kiállítás a vásárhelyi bemutatót követően most Székkutason látható, majd 2020 februárjában Plohn Illés első műtermének színhelyén, Makón kerül bemutatásra a Plohn-műterem 75 éves történetét elbeszélő tárlat.

Forrás: Arany-Tóth Attila, közönségkapcsolati mukatárs