A 2015-ös kvótarendszerre hasonlít az új elosztási mechanizmus

Megállapodott négy uniós tagállam belügyminisztere a tengeren felvett migránsok elosztási mechanizmusáról. Németország, Olaszország, Franciaország és Málta belügyminisztere arról is egyezségre jutott, hogy a megállapodást egy átfogóbb uniós megoldás alapjául beterjesztik az uniós belügyminiszterek következő ülésén, október 8-án.

A belügyminiszterek hat hónapra szóló megoldási javaslattal álltak elő, amelynek lényege, hogy a tengeren felvett migránsokat, kivéve a biztonsági kockázatot jelentő személyeket a partra szállásuktól számított négy héten belül szétosztanák. A befogadó állam lenne ezt követően felelős a migránsokért, illetve a menedékkérelemre nem jogosult migránsok hazaszállításáért.

A migránsok szétosztási arányáról a jövő hónap elején születhet uniós döntés. Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság leköszönő migrációs biztosa nyomatékosan felszólította a többi uniós országot, hogy csatlakozzon az önkéntes alapúnak nevezett szétosztási mechanizmushoz.

A javaslat hasonlít a 2015-ös kvótarendszerhez

Az előzetes információk alapján az érkező migránsok 25-25 százalékát Németország és Franciaország venné át, 10 százaléka maradna Olaszországban, a maradék 40 százalékot pedig a többi tagállam között kellene szétosztani. A javaslat hasonlít a 2015-ös, a gyakorlatban megbukott kötelező kvótához, bár ebben az esetben elvileg önkéntességről van szó.

A tárgyalt kérdésben három dologra kell felhívni a figyelmet, az időzítésre, az előzményekre, illetve nem utolsósorban a biztonsági következményekre – jelentette ki Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Mint mondta, az időzítés nem véletlen, hiszen ezt még a jelenlegi Juncker-féle vezette bizottságon akarták keresztülvinni.

Véleménye szerint a következő Európai Bizottságot egy olyan helyzetbe akarják hozni, hogy alapvető kérdésként kezelje a bevándorlók folyamatos beáramlását az Európai Unió területére. Hozzátette, Matteo Salvini olasz exbelügyminiszter ezzel próbálta meg felvenni a harcot, és egy olyan helyzetet akart teremteni, hogy az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság kiindulópontja az legyen, hogy Európába ne érkezzenek illegális bevándorlók.

Pócza István az előzményekről kijelentette, hogy meg kell vizsgálni az előző önkéntes kvótarendszer adatait. A tavaly évben például május és október között egy 50 ezres vállalási terv merült fel, de ennek a számnak mindössze a 25 százalékát sikerült szétosztani a tagállamok között.

Nem sikerült teljesíteni a vállalásokat

Franciaországot és Németországot emelte ki a szakértő. Előbbi 14 százalékot, míg az utóbbi 21 százalékát tudta teljesíteni a vállalásainak. Szerinte felvetődik a kérdés, hogyha sem a németek, sem a franciák nem voltak képesek teljesíteni a pontos vállalást, akkor miért sikerülne ez a jövőben?

Ha Európába ismételten nagyszámú bevándorló érkezik, újra megnőhet a biztonsági kockázat. A hatóságok ugyanis szem elől téveszthetik a beérkező személyeket, akik egész egyszerűen eltűnnek a látókörükből. 2017-ben körülbelül százezer fiatalkorú bevándorlóról nem tudták megmondani a német hatóságok, hogy melyik országban tartózkodik.

A javaslat kezdeményezői bár önkéntességről beszélnek, de szeretnék, ha a dokumentumból jogszabály lenne – mondta Tóth Norbert, a Migrációkutató Intézet kutatója. Hozzátette, ez csak úgy lehet jogszabály, ha az Európai Parlament és az Európai Tanács is elfogadja. Ezt olyan formában szeretnék törvénybe foglalni, mint a 2015-ben, amikor a kvótahatározatok tanácsi határozatok lettek.

A négy évvel ezelőtti rendszert akarják visszahozni

Úgy véli, ez az egész nem más, mint a négy évvel ezelőtti kvótarendszer visszahozása, amelynek a megoldását eddig jegelték. Mivel azonban Olaszországban beállt egy politikai fordulat, újra alkalmasnak látták a migránskvóta támogatói, hogy elő kell venni az elosztási mechanizmust.

Szakértők szerint a kvóta meghívót jelent majd az Európa felé tartó migránsoknak, akiket nem hazaküldeni, hanem szétosztani akarnak majd a tagállamok között.

A migránskvóta kezd megint visszakúszni a mindennapokba, annak ellenére, hogy a visegrádi országok az elmúlt három évben sikeresen küzdöttek ellene – nyilatkozta Szabó Dávid külpolitikai elemző az M1-en. Azt mondta, a leköszönő Juncker-bizottságnak presztízskérdés, hogy még távozásuk előtt valamilyen kvótajavaslatot elfogadjanak. Hozzátette: már most látszik, hogy a máltai szűk körű megállapodást megpróbálják majd valamennyi uniós tagállamra kiterjeszteni.

A máltai megállapodás érvénybelépésével Nyugat-Európa biztonsága ismét óriási veszélybe került – erről beszélt Horváth József biztonságpolitikai szakértő szintén az M1-en. Szerinte a migránsok ellenőrzés nélküli beengedésével és szétosztásával feleslegessé válik az EU biztonságáért felelős szervezetek munkája. Azt mondta, ettől kezdve már nem a bejövő emberek ellenőrzésére kell összpontosítaniuk a hatóságoknak, hanem a terroristák, és a szervezett bűnözéshez köthető csoportok üldözésére.

Kikötött az Ocean Viking csempészhajó

Sokat sejtet, hogy kedd délelőtt már ki is kötött az Ocean Viking csempészhajó, amely ezúttal több mint 180 migránst tett partra. Egyes elemzők szerint a számuk megsokszorozódhat az új, Máltán elfogadott szétosztási mechanizmusnak köszönhetően – közölte az M1 Híradója.

Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter közösségi oldalán közzétett videójában átverésnek nevezte a tengeren felvett migránsok szétosztási mechanizmusáról született megállapodást. A máltai megegyezést egyes nyugati tagállamok kormányai üdvözölték, a keleti tagországok, különösképpen a visegrádi négyek viszont inkább a veszélyekre hívták fel a figyelmet.

Biztonságpolitikai szakértők már akkor arról beszéltek, hogy „vérszemet” kaphatnak az embercsempészek és az NGO-k, amikor a baloldali olasz kormány megnyitotta a kikötőket. Úgy tűnik, igazuk volt.

Forrás: hirado.hu