quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2025. 02. 24. hétfő
  -  Mátyás
Vásárhely24.com archívum

Közel 6 millió dollárt fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra Magyarország a következő három évben

2019. szeptember 24.

A köztársasági elnök elmondta, hogy a 10 éve indult program lényege és filozófiája szerint az a legolcsóbb energia, amelyet meg sem termelünk. „A program keretében eddig több energiát takarítottunk meg, mint ami a magyarországi atomerőmű teljesítményének egynegyede” – fogalmazott a köztársasági elnök.

A klímacsúcson a magyar államfő bejelentette, hogy Magyarország a következő három esztendőben

közel 6 millió dollárt

fordít a nemzetközi klímafinanszírozásra, aminek egy részével a Zöld Klímaalapot támogatja a globális felmelegedés elleni küzdelemben.

Áder János leszögezte, hogy a klímára nem nyilatkozatok, kommunikációs versenyek hatnak, hanem csakis a végrehajtott programok. Magyarország a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy a közös párizsi célunk teljesüljön – mondta és hozzáfűzte, hogy ha mindenki hasonlóan cselekszik, akkor van remény.

Komoly hatalmi súllyal bíró, nagy országok nem kaptak felszólalási lehetőséget

Az egynapos New York-i klímacsúcsot Antonio Guterres ENSZ-főtitkár azzal a felkéréssel hívta össze, hogy ott a tagországok világos vállalásokat tegyenek és ne üres ígéretekkel érkezzenek. Most először fordult elő, hogy komoly hatalmi súllyal bíró, nagy országok nem kaptak felszólalási lehetőséget az ENSZ klímacsúcsán.

A magyar köztársasági elnök felszólalásában azért is indokoltnak nevezte az ENSZ főtitkárának kezdeményezését, mert a 2015-ös párizsi megállapodás óta nem csökkent, hanem nőtt a világ szén-monoxid-kibocsátása.

A köztársasági elnök elmondta, hogy Magyarország 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását, bővíti atomerőművi termelését.

Áder János a plénum előtt szólt arról, hogy Magyarország 1990 óta 32 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását úgy, hogy az ország energiafogyasztása is csökkent – ugyanakkor gazdasági teljesítménye jelentősen nőtt. Tavaly 0,6 százalékos kibocsátáscsökkenés mellett 5 százalékkal nőtt a magyar GDP – szögezte le. „Az egy főre eső kibocsátásunk az egyik legalacsonyabb az iparosodott országok között, az USA-é például 3,5 szerese” – tette hozzá.

Kiemelte az is, hogy Magyarország 24 legnagyobb városa csatlakozott a legambiciózusabb nemzetközi klímaövezethez, tagja az Under2-nak.

Mindannyian, akik ma New Yorkban összegyűltünk, azt szeretnénk, ha lehető legrövidebb időn belül csak annyi szén-dioxidot bocsátanánk ki a világban, amennyit a természetes elnyelők, növényzet, talaj, víz semlegesíteni tudnak” – hangsúlyozta a magyar politikus.

A magyarországi áramtermelés 90 százaléka szén-dioxidmentes lehet 2030-ra

Azt mondta: Magyarország azon három vállalása, mely szerint 2030-ig megtízszerezi naperőművi kapacitását, befejezi a szén energetikai hasznosítását és bővíti atomerőművi termelését, lehetővé teszi, hogy a magyarországi áramtermelés 90 százaléka 2030-ra, szén-dioxidmentes legyen.

Áder János azt is az elérhető célok közé sorolta, hogy a magyarországi épületek energiahatékonyságát 2050-re legalább 30 százalékkal javítsák.

2030-ra minden 25 ezer főnél népesebb városunkban a közösségi közlekedésben már csak „E” autóbuszokat fogunk használni – szögezte le. Kiemelte, hogy Magyarország folytatja erdőtelepítési programját. Megjegyezte, hogy az elmúlt 100 évben a magyarországi erdőterület nagysága a kétszeresére nőtt. 2050-re az erdőterületeket 30 százalékkal növelni szeretnék az országban – hangzott el.

Az államfő Magyarország Virtuális erőmű programjával kapcsolatban elmondta, hogy az az energiahatékonyságot kívánja javítani magánszemélyeknél, cégeknél, állami intézményeknél. Azt is hangsúlyozta, hogy a programnak köszönhetően a magyarországi áramfogyasztás

6 százalékát nem kellett fosszilis forrásból előállítanunk.

Közölte, hogy a programot Olaszországban, Nagy Britanniában, Romániában is elkezdték alkalmazni.

Magyarország komolyan tesz a klímaváltozás okozta problémák megoldásáért

Ferencz Orsolya, az ELTE tudományos főmunkatársa az M1-en arról beszélt, tudomásul kell venni, hogy a gazdaságunk méretéből fakadóan van egy mozgásterünk, amin belül hathatunk a klímavédelmi folyamatokra.

Ez azt jelenti, hogy Magyarország az unió egyik tagállamaként az EU szén-dioxid-kibocsátásának csak a töredékéért felel – közölte, majd hozzátette: az Európai Unió összkibocsátása is

meglehetősen kevés

Kínáéhoz vagy az Egyesült Államokéhoz képest.

Mind a hét és fél milliárd ember felelős azért, ami a Földdel történik, de az egyes kormányok mozgástere akkora, amekkora ráhatásuk van a folyamatokra. Magyarország komolyan tesz a klímaváltozás okozta problémák megoldásáért, a köztársasági elnök beszédéből pedig világosan kiderült, hogy komolyan vesszük a vállalásokat – jelentette ki Ferencz Orsolya.

Konkrét, tudatos, jól felépített és vállalható stratégiát választott a kormány arra, hogy Magyarország érdemben hozzájáruljon a klímaváltozás hatásainak a csökkentéséhez – fűzte hozzá.

Magyarország példamutatóan jár el a méretéhez képest

A szakértő az államfő által is említett Magyarország Virtuális Erőmű programjáról elmondta: célja, hogy szektoronként, az egyénektől az intézményeken át a cégekig úgy formálja a szemléletet, hogy mindenki csökkenthesse az igényelt energiát.

Ahogyan Áder János is mondta, az a legolcsóbb energia, amelyet nem kell megtermelni, az a legzöldebb energia, amelyet nem használunk fel – közölte. Ferencz Orsolya elmondta: az emberiségnek energiára van szüksége, azt elő kell állítani, és minden előállítási formának van előnye és hátránya.

Azok, akik ellenzik a nukleáris energiát, azt hangsúlyozzák, hogy radioaktív hulladék keletkezik az előállítással, de ha elfogadjuk, hogy a szén-dioxid-kibocsátást radikálisan csökkenteni kell, akkor kénytelenek vagyunk nukleáris energiát is használni – fogalmazott.

Ferencz Orsolya a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról is beszélt, komoly üzenet, kit engedtek hozzászólni a klímacsúcson, ezért büszkeségre ad okot, hogy Magyarország megkapta a lehetőséget.

Ez is bizonyítja, hogy Magyarország a klímaváltozás elleni küzdelemben példamutatóan jár el a méretéhez képest – mondta.

Forrás: hirdo.hu, borítókép mti