Országszerte Fidesz-győzelem várható, de sok múlhat a mozgósításon

A 2014-es, a 2018-as és a 2019-es szavazások eredményei, illetve a közvélemény-kutatási adatok, valamint a helyi erőviszonyok feltérképezése alapján a Fővárosi Közgyűlés mellett a megyei közgyűlésekben, a 23 megyei jogú városban, a tízezer fő feletti városokban és a kistelepüléseken is a Fidesz-KDNP elsöprő győzelme várható az október 13-i önkormányzati választáson- derül ki a XXI. Század Intézet elemzéséből.

„Minél inkább távolodunk a fővárostól a kisebb települések felé, annál gyengébbek az ellenzék kilátásai. Amellett, hogy egy budapesti vereség komoly érvágás lehet az ellenzéknek, ha a kistelepüléseken továbbra sem lesz érdemi bázisuk, a 2022-as ellenzéki választási esélyek is könnyen elszállhatnak. A választás ugyanakkor nem lefutott, a mozgósítás sikerességén, és így a részvételi arányon sok minden múlhat” – fejtette ki elemzésében Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

Budapesten és a megyei jogú városokban is kormánypárti fölény várható

A fővárosban Tarlós István újabb győzelme és kormánypárti többségű közgyűlés létrejötte prognosztizálható. A kormányoldal számára legnegatívabb forgatókönyv megvalósulása esetén sem valószínű, hogy fordítani tud a fővárosban az ellenzék és azon az összbenyomáson sem tudnak ezzel javítani, hogy elszalasztották az esélyt Budapesten. Mindez még inkább elbizonytalaníthatja az ellenzéki szimpatizánsokat, akik eleve nincsenek meggyőződve Karácsony Gergely alkalmasságáról.

A kormányoldal a legtöbb megyei jogú városban is egyértelműen jobb pozícióból vág neki a megmérettetésnek. Sokat számít ugyanis, hogy a 23 megyei jogú város közül csupán Szegeden, Salgótarjánban és Hódmezővásárhelyen indul regnáló ellenzéki polgármester.

A kormánypártok számára tradicionálisan Szeged, Salgótarján, Miskolc, Pécs, Szombathely, Dunaújváros – valamint ezúttal Hódmezővásárhely – is komoly terep, ezekben a városokban ezért rendkívül sok múlik a mozgósításon. Az inkumbens hatás ugyanakkor összességében a megyei jogú városok zömében a kormányoldalt segíti, főleg olyan helyzetben, amikor nincsen kormány-, és polgármesterváltó hangulat az országban. Budapesthez hasonlóan tehát kormánypárti győzelem várható a választás e szintjén is, az ellenzék legfeljebb szépíteni tud egy-két nagyváros visszahódításával vagy megtartásával.

Az abszolút többség a kérdés a megyei közgyűlésekben

Az önkormányzati választáson a fővárosiak és a megyei jogú városban élőkön kívül mindenki szavazhat a megyei közgyűlés jelöltjeire is. Ez egy listás szavazás, a választás pedig korántsem tét nélküli a megyei közgyűlés összetétele szempontból. Politikai szempontból általában a pártok közötti verseny ebben a dimenzióban értelmezhető leginkább. Azaz a szavazás után a térképre tekintve jól látszik majd, ki nyerte a választást az egyes megyékben, de az nem biztos, hogy azonnal egyértelmű lesz, hol, milyen többség alakul.

A megyei közgyűlésekben ismételten a kormányoldal győzelme várható – azaz jó eséllyel 2014-hez hasonlóan újra „narancsba borul” az ország.

A választástörténeti adatok alapján azt prognosztizálhatjuk, hogy a kormánypártok szerzik a legtöbb mandátumot a választás e szintjén is, és hasonlóan a 2014-es önkormányzati választáshoz nem csak relatív, hanem abszolút többségbe kerülnek a közgyűlések jelentős részében a kormánypárti politikusok.

Kormánypárti dominancia vidéken

A kisebb települések felé haladva nehezebb az előrejelzés, hiszen kevésbé érvényesülhet az országos tendencia, a szakértői becslést így könnyebben felülírhatják a helyi viszonyok, a pártpolitikai meghatározottságon túli tényezők. Az országgyűlési és EP-választás alkalmával a 121 tízezer főnél nagyobb lélekszámú település túlnyomó többségében a Fidesz-KDNP hatalmas előnnyel végzett az élen. Ám az önkormányzati voksoláson nagyobb szerepe lehet a pártlogika mellett a személyeknek, a független jelöltek jobban beleszólhatnak a versenybe.

„A tavaszi országgyűlési és az idei európai parlamenti választások egyaránt megmutatták, hogy ezeken a településeken az ellenzékiek lényegében eltűntek, a Fidesz-KDNP fölénye megkérdőjelezhetetlen. A kistelepüléseken a baloldali pártok – és immár a támogatottságában hatalmasat veszítő Jobbik – sem rendelkezik érdemi bázissal, különösképpen az újonnan létrejött pártok tudtak ezeken a szinteken kevésbé gyökeret ereszteni. Így mivel a kistelepüléseken várhatóan nem lesz komoly érdemi képviselete az ellenzéki pártoknak, a 2022-es választáson nehéz lesz ezeken a helyeken majd mozgósítaniuk” – zárul a XXI. Század intézet elemzése.

Forrás: 888.hu