Bálint Gabriella közösségi összefogással építené tovább Susánt

Hétfőn is rengeteg támogató aláírást gyűjtött a Fidesz-KDNP képviselőjelöltje, aki a Rostély utcában is mindenkivel megtalálta a közös hangot. Emberként viselkedni a másikkal, megadni a másiknak a kellő tiszteletet – Bálint Gabriella szerint ez az összefogás kulcsa, és ez az, ami fájóan hiányzik Vásárhelyről az utóbbi másfél évben.
– A közösségünk felkérésének köszönhetően újra megmérettetem magam az őszi önkormányzati választáson itt Susánban. Nagyon szívesen vállaltam a feladatot, hiszen rendkívül megtisztelő a bizalom, és úgy érzem, bennem is megvan a kellő energia, lelkesedés és tettvágy a következő öt évhez – mondta Bálint Gabriella, aki az első önkormányzati ciklusa után is tovább folytatná a susániak képviseletét a Fidesz-KDNP színeiben.
A politikus asszony vallja, munkájában az egyik legszebb dolog az emberekkel való személyes találkozás. Ennek megfelelően örömmel járja az utcákat több mint egy hete, hogy ajánlásokat, támogatói aláírásokat gyűjtsön. Hétfőn többek között a Rostély utcaiakhoz látogatott el, ahová mi is vele tartottunk.
Ezúttal is azt tapasztaltuk, hogy sokkal több pozitív visszajelzés érkezett Bálint Gabriellához, mint ahányan elutasították a beszélgetés lehetőségét. Aki nem kívánt aláírni, tisztelettudóan hárította el a kérést.
– Ahányan vagyunk, annyifélék vagyunk, és ez jól is van így. Nem kell mindenben egyetértenünk, a lényeg a stílus és az, hogyan bánunk egymással. Hiszen lehetnek különbözőek a vélemények, attól még emberként kezelnünk egymást, és úgy kell beszélni, viselkedni a másikkal, ahogy szeretnénk, hogy velünk is bánjanak. Természetes, hogy a kopogtatásaim során is akadt, akivel nem árultunk egy gyékényen, de jót tudtunk beszélgetni, mert emberként viszonyultunk egymáshoz. A közéleti szereplőknek bírniuk kell a kritikát, még akkor is, ha sokszor rosszul esik és fáj. Azt gondolom ugyanakkor, a közösségi médiában felbukkanó arctalan, nemtelen, személyeskedő támadások rendkívül visszataszítóak, ennek a gyűlölködésnek mihamarabb véget kell vetni, hogy helyreálljon a közösség békéje – fogalmazott Bálint Gabriella.
A Rostély utcaiakkal való beszélgetésekből is kiviláglott: a vásárhelyieknek elegük van az utóbbi időszak gyűlölködéséből, megosztottságából, és szomorúan tapasztalják, valami megtört: gyakorlatilag megállt a város fejlődése.
„Ilyen veszekedést, ilyen borzasztó ellentéteket én még nem tapasztaltam, pedig az 1944-es háború óta sok mindent megéltem” – fogalmazott egy nyugdíjas hölgy. Másvalaki egyenesen azt mondta, az áldatlan állapotok miatt – idős kora ellenére is – „komolyan foglalkoztatja az elköltözés gondolata”, mert ez az ellenségeskedés és ez a rendetlenség elviselhetetlen. „Őszintén csalódtam a polgármester-választás után, a város mostani vezetése nem szolgálta meg a belé vetett bizalmat, vissza kellene térni arra az útra, melyen Almási István idejében haladtunk” – hallottuk egy harmadik háznál. Nagyon sokan kiemelték, nemcsak a Fidesz-KDNP jelöltjét támogatják további munkájában, de rendkívül szimpatikus számukra az önálló polgármesterjelölt, Grezsa István fellépése, hangneme és személyisége is.
Bálint Gabriella mindenkit azzal biztatott, közös erővel hat héten belül véget lehet vetni a torzsalkodásnak és helyben járásnak. Ha meglesz a kellő összefogás, akkor október 13-a elhozhatja a változást, és Vásárhely újra békés, nyugodt, lendületes, épülő-szépülő várossá válhat.
A képviselőjelöltnek mindenkihez volt egy kedves szava, egy jótanácsa. Figyelemmel hallgatta a lakosok problémáit, legyen szó személyes, egészségügyi, családi gondokról vagy akár a városüzemeltetéssel kapcsolatos kritikákról. Mert bárhogyan is mosakszik a város jelenlegi vezetése, úgy tűnik, az itt élők nem hagyják magukat félrevezetni: tűpontosan érzékelik a Vásárhelyen uralkodó fejetlenséget és szervezetlenséget. Ordít a különbség, hogy ami 2018 februárja előtt működött, az ma nem működik.
„Kutya rosszak az utak mindenfelé” – summázott az egyik Rostély utcai lakos, aki Bálint Gabriellával együtt értetlenkedésének adott hangot, hogy a városvezetés miért torpedózta meg tavaly a Fidesz-KDNP által kezdeményezett, szisztematikus Járható Vásárhely Programot. Házról házra járva ugyanazokkal a felvetésekkel szembesült a képviselőjelölt, melyeket nap mint nap Panaszládánkba is zúdítanak a vásárhelyi olvasók. Közlekedhetetlenül kátyúsak az utak, a bicikliutak, borzasztó a járdák állapota, nem gondozzák a növényzetet, a közterületeket, és Vásárhely több pontján hegyekben áll az elszállítatlan szemét. Mintha nem lenne gazdája a városnak.
„Számos helyen a bokrok vagy a fák benőtték a közlekedési táblákat, ami véleményem szerint rendkívül veszélyes. Máshol meg nem lehet kilátni a gondozatlan fáktól, bokroktól. Számomra ez azért megdöbbentő, mert az ilyen dolgokra régen mindig odafigyeltek a közterületekért felelős illetékesek. Most nincs megfelelően kezelve, vágva a növényzet, ami nemcsak csúnya, de legalább annyira balesetveszélyes is” – magyarázta egy asszony a képviselőjelöltnek és portálunk munkatársainak.
– Az első és legfontosabb feladat a megbékélés. Nem lehet torzsalkodásban, viszályban, feszültségben élni és dolgozni. Ha megvan a békésség és a nyugalom, fel lehet venni az elveszített fonalakat, és újakat hozzájuk fűzve vissza lehet állítani a város kiegyensúlyozott működését, meg lehet teremteni lendületes fejlődését. Mindennek az alapja a közösségi összefogás, legyen szó a város egészéről vagy egy-egy körzetről. Ami Susánt illeti, sok mindent sikerült megvalósítani 2014 óta, de még több a feladat és a kihívás. Az összegyűlt kérések, vélemények, igények alapján nagyon jó kis programot lehet alkotni a következő öt esztendőre is. Számomra az az első számú szempont, hogy az emberek problémáira fókuszáló, a közösséget és a városrészt építő rövid, közép- és hosszú távú terveket tegyünk le az asztalra – összegzett Bálint Gabriella, aki a következő napokban is becsönget vagy bekopogtat a susániakhoz, hogy támogatásukat kérje indulásához.
Fotók: Gémes Sándor