Faji alapon történő támadás volt a lyoni késelés

A cikk szerint a 33 éves migráns délután fél öt körül támadt egy késsel és egy húsvillával a buszmegállóban az emberekre, miután leszállt az egyik buszról. Szemtanúk szerint válogatás nélkül szurkálta az utasokat. A késelésben egy 19 éves férfi meghalt, legkevesebb nyolcan pedig megsebesültek, köztük hárman válságos állapotba kerültek.

Az elkövetőt őrizetbe vették a rendőrök. A tettes nem volt ismert a hatóságok előtt. Azt egyelőre vizsgálják, hogy milyen indíték hajtotta. A lyoni főügyész azt mondta, hogy nem terrortámadásként kezelik az ügyet.

A nyomozás során az is kiderült, hogy a gyanúsított egy magát afgánnak mondó férfi, akit a hatóságok két különféle személyazonossággal és három születési dátummal ismertek. Ezek alapján vagy 33, vagy 31 vagy 27 éves. Állítólag 2009-ben érkezett Franciaországba, amikor még kiskorú volt. 2014-ben Olaszországban, 2015-ben Németországban, majd 2016-ban Norvégiában élt, 2016 júniusában tért vissza Franciaországba.

Van ideiglenes tartózkodási kártyája, amelyet 2020. január 31-ig megújíthat. A lyoni ügyész elmondta, a gyanúsítottat a titkosszolgálatok nem figyelték. A férfi könnyűdrogot fogyasztott a támadás előtt, és azt állította, hogy hangokat hallott, mielőtt ámokfutásba kezdett.

A lyoni esetet megvizsgálva több tanulság is levonható mind szakmai, mind pedig biztonsági szempontok alapján – közölte Horváth József biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma Este című műsorában. Mint mondta, az elkövető az adatok szerint már évek óta, három személyazonossággal „vígan” élt Franciaországban, és nem került eddig a hatóságok látókörébe.

Szerinte meg kellene vizsgálni, hogy vajon kapott-e az Európai Uniótól migránskártyát, és azon érkezett-e pénz számára. Az is kérdés, hogy kapott-e szociális támogatást a francia államtól, és hány ember nevében kapott, mivel több személyazonossága is volt az afgán bevándorlónak – sorolta.

Hangsúlyozta, ha az elkövető valóban megtehette azt, hogy az állam hallgatólagos hozzájárulásával akár három személyazonossággal is élt, innentől kezdve a biztonsági helyzet gyakorlatilag értelmezhetetlenné válik Franciaországban. Hiszen, ha egy ország területén belül a hatóság nincs tisztában azzal, hogy kik tartózkodnak és milyen papírokkal, akkor a bevándorlókkal kapcsolatos biztonsági kérdések kezelése parttalanná válnak – jegyezte meg.

Arról is beszélt, hogy a hatóságok nem kezelik terrorcselekményként az ügyet, ugyanis az elkövető nem „Allah Akbar-t” kiáltott, hanem azt mondta, hogy „ezek nem olvassák a Koránt”. Horváth József úgy véli, valóban nem terrortámadás történt, de egy rasszista, faji alapon történő támadásról van szó.
A támadó gyakorlatilag a fehérbőrű, francia őslakosokat támadta meg, mert azt feltételezte, hogy nem iszlám hitűek – tette hozzá.

Elmondta, a biztonsági szolgálatok folyamatosan azt hangoztatják, hogy tízből kilenc esetben meg tudják akadályozni a terrorista jellegű merényleteket. Az elmúlt évben tapasztalható is volt, hogy jól szervezett, összehangolt terrorcselekmények nem történtek Nyugat-Európában. A baloldali politikusok is előszeretettel mondják azt, hogy a béke újra beköszöntött Európában és a problémák már a múlté lettek.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy másról van szó, hiszen a magányos, jelen esetben késes támadók is biztonsági kockázatot jelentenek. Nem tudni, hogy a nap 24 órájában mikor jön el az a pillanat, amikor egy személy egy frusztráció okán végrehajt egy ilyen támadást.

Szerinte érdekes, hogy egy ilyen bűncselekmény után megindul az elkövető mentegetése is, miszerint drogok, alkohol vagy pszichológiai frusztráció hatása alatt állt. És később úgy beszélnek róla, mintha ez egy bocsánatos bűn lenne. Úgy véli, ezek alapján is változásokra van szükség az emberek gondolkodásában, ugyanis nem szolgálhat felmentési alapul, ha valaki például drog hatása alatt követ el egy ilyen támadást, hiszen ennek inkább súlyosbító körülménynek kell lennie.

(Forrás: hirado.hu; Borítókép: Rendőrök a Laurent-Bonnevay metróállomás lezárt környékén, a kelet-franciaországi Lyon Villeurbanne nevű elővárosában, Fotó: MTI/EPA/Olivier Chassignol)