Daru Árpád képviselőként a közösségi élet fejlődéséért szeretne dolgozni

Az Agorával kapcsolatos célkitűzéseit hivatalos közösségi oldalán olvashatjuk részletesen:
Tisztelt vásárhelyi Lakosok!
A bejegyzéseim alatt olvasott hozzászólások megerősítettek abban, hogy a közösségi médiában egyesek az arctalanság és az anonimitás mögé bújva radikalizálódnak. Sajnos egy szűk réteg, akik a Facebookot túlfogyasztják sokkal szélsőségesebbek, mint a valóságban; valamint sokan csak érdekek mentén befolyásolt, zárt és torzított információkból táplálkoznak.
Nézzünk szembe a valósággal!
A közösségi média ma még a városban tapasztalt megosztottságnál is szélsőségesebb és agresszívebb. Sokan ma már nem mernek kommentelni, nem merik egy-egy dologról elmondani a véleményüket, mert attól tartanak, hogy ezt követően gyűlölethadjárat indul ellenük és személyüket érintő sértéseknek, nemtelen támadásoknak lesznek kitéve. Csak azért, mert a véleményük adott esetben eltér a Vásárhelyiek a változásért, vagy más csoport véleménydiktatúrájától.
Egyetértek Molnár Éva azon megállapításával, hogy sokan ma démonizálnak és boszorkányokat üldöznek Vásárhelyen ott is, ahol nincsenek. Ha le akarjuk zárni a gyűlölet és a viszály időszakát, akkor a közösségi médiát is fel kell szabadítanunk, el kell érnünk, hogy ismét mindenki szabadon és kötetlenül véleményt mondhasson, annak a kockázata nélkül, hogy utána a véleményéért támadás éri.
Sajnálattal olvastam, hogy a szavazásbefolyásoló akciómat követő hozzászólások is inkább a hogyanra vonatkoztak, nem pedig azzal, hogy MIT szerettem volna ezzel megmutatni. Pedig ez részben vissza is igazolta az akció lényegét: mindannyian láthatjuk, hogy a közösségi média könnyen befolyásolható, ahogyan azt is, hogy egyesek ezt fegyverként használják azok ellen, akik más véleményen vannak.
Örömmel vettem, hogy sokan az el se kezdődött politikai pályám miatt aggódtak. Itt jegyezném meg, hogy nem szeretném a későbbiekben sem politikusként aposztrofálni magam. A városáért tenni akaró fiatal lokálpatriótaként a lakosok bizalmával a belváros képviselője szeretnék lenni, ennél nem több és nem kevesebb, a politikus jelzőt meghagynám azoknak, akik országos politikában kívánnak érvényesülni.
Szeretném azt is kiemelni, hogy számomra a közösségi terek a valóságban vannak és nem az online térben. Ahhoz, hogy a közösségi médiában tapasztalt gyűlölethullámnak végre megálljt tudjunk parancsolni, ahhoz, hogy a megosztott közösséget újra össze tudjuk kovácsolni, ahhoz, hogy a sérelmeken és a sértettségen úrrá tudjunk lenni, idő és munka kell, de mindenekelőtt egy dolog: a valóságban újra meg kell élnünk, hogy egy közösséghez tartozunk. Mert mindannyian vásárhelyiek vagyunk!
Annak érdekében, hogy ez az elkövetkező években meg tudjon valósulni, azért szeretnék képviselőként azért is dolgozni, hogy létre jöjjön egy Agora, egy közösségi és találkozóhely a belvárosban. A városközpontban, de nem csak a belvárosiaknak.
A közösségi tér, vagy Agora egy olyan hely lenne, ahol 0-tól 100 éves korig minden korosztály megtalálná a saját maga szórakozását vagy elfoglaltságát, és segítséget jelentenie a hátrányos vagy kevésbé elért célcsoportok közösségi aktivitásának fokozásához:
• esti és/vagy éjszakai óvoda,
• koncertterem,
• szórakozóhely,
• Egyszülős Központ,
• étterem / cukrászda,
• beltéri sportpályák (bowling),
• modern, pl. fotókiállításokat bemutató kiállító teremA felsorolást lehetne tovább folytatni, amelyhez komment formájában várom az javaslatokat, hogy ki hogyan képzelne el egy 21. századi offline közösségi teret, amely az állandóan változó és folyamatosan megújuló társadalmi igényekhez igazodik. Szeretném hangsúlyozni, hogy egy általam vizionált közösségi tér, gazdaságilag önfenntartó lenne (természetesen leszámítva az városi feladatokat, mint esti óvoda).
Szeretném tudni, Önök mit gondolnak erről?
Ön szerint véget kellene vetni a Facebookon uralkodó véleménydiktatúrának, hogy újra mindenki szabadon elmondhassa, mit gondol a közös dolgainkról?
Baráti Üdvözlettel:
Daru Árpád”