Grezsa Ferenc: Az agresszív kommunikáció soha nem oldja meg a valós problémákat

Grezsa Ferenc pszichiáter, a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetének tanszékvezetője a kezdés előtt elmondta, Erőszak mint „csodafegyver”? – Agresszió a kommunikációban című előadásában ezúttal az agressziónak az emberi kapcsolatokban, a kommunikációban való megjelenési formáit vizsgálja.

Hozzátette, az erőszakos megnyilvánulások hátterét, illetve azt a pszichológiai mechanizmust is bemutatja, ami a legtöbb emberből képes agressziót kiváltani. Vannak olyan általános kifejezési formák, jelentette ki, amelyeknek a megjelenése agressziónak minősül, így részben az objektív vizsgálat is lehetséges. Ugyanakkor kérdés, hogy ki mit tekint agressziónak, és hogyan éli azt meg, tehát a szubjektív értelmezés is fontos.

Mint mondta, az, hogy hogyan reagálunk az agresszióra, a közösség szempontjából is fontos. „Sajnos van egy olyan veszély, hogy passzívak maradunk, kivonjuk magunkat a helyzetből, holott észleljük az agressziót” – hangsúlyozta, hozzátéve, ezzel azt üzenjük, hogy az agresszor bármit megtehet.

A szakember szerint ezzel a viselkedéssel szembe kell szállni, de semmiképp sem agresszióval, hanem a háttérben álló okok megértésével, elítélésével.

Grezsa Ferenc lapunknak arról is beszélt, hogy a címben szereplő „csodafegyver” mire utal. Kiemelte, vannak olyan személyek, akik azt hiszik, hogy ha van valami céljuk, problémájuk, akkor azt az erőszakos fellépéssel (legyen az fizikai, verbális, lelki) el lehet intézni. „Az agresszív kommunikáció soha nem oldja meg a valós problémákat, csak elmélyíti” – magyarázta a szakember.

Hozzáfűzte, egyrészt ez a másiknak sérelmet okoz, másrészt magában az agresszorban is lelkületi (de akár lehet mondani, hogy testi, hormonális) változásokat indít be, amelyek miatt mind a két fél vesztes. „Az együttműködés útja az, ami igazából gyümölcsöző lehet egy ember számára.”

Mivel az agresszió (célja a kár, fájdalom, szenvedés előidézése) változatos formákban jelenhet meg, így Grezsa Ferenc arra is kíváncsi volt, hogy a hallgatók mit tekintenek annak. Így az interaktivitás sem maradt el, a résztvevők kérdéseiknek, véleményüknek is hangot adtak.

A szakember előadásában kiemelte, a frusztráció (ami akkor jelentkezik, amikor céljaink elérésében akadályba ütközünk) szorongást és feszültséget vált ki, ez pedig elvezet az agresszióhoz. Ám az agresszió nem tudja mérsékelni a dühöt.

Az agresszió mindenkiben jelen van, de az empatikus képesség fejlesztésével, arányos büntetéssel, vagy épp a nem agresszív viselkedés jutalmazásával (például az iskolákban) jó eredményeket lehet elérni.

A szabadegyetemi előadás-sorozat utolsó előadása ma 18 órakor veszi kezdetét.