Rendesen leszedi a keresztvizet Márki-Zayról és csapatáról az egyik képviselőjelölt

Olvasónk egy Facebook-posztra, ha úgy tetszik nyílt levélre hívta fel a figyelmünket, azzal, hogy szeretné hogy publikáljuk, bár nem ő írta. Aki írta, az a Kovács Sándor, aki most a Mi Hazánk Mozgalom egyik képviselőjelöltje, és aki korábban a Jobbik polgármester-jelöltje is volt Vásárhelyen, és aki elsők között fordított hátat a DK felé (is) közeledő Jobbiknak, és akinek nemzeti érzelmeit, hitvallását nem lehet vitatni – írja olvasónk.

Nyárutói gyalulatlan

Felkért a Mi Hazánk Mozgalom vásárhelyi csapata, hogy legyek mellettük, képviseljem őket valamilyen formában a választáson. Elvállaltam a képviselőséget Vásárhely egyik körzetében. Aztán persze amint az várható is volt, nem sokkal azután olvastam, hallottam, hogy az önmagát „hétgyermekes keresztény családapa, csalódott jobboldali konzervatívnak” tituláló marketingművész polgármester összetákolt csapata a fidesz náci tagozatának nevezi ezt a kis csapatot. Vagy épp gittegyletnek, senkiknek.

Persze, mindenekelőtt, tisztázzuk – a Mi Hazánk csapatában nem is tartja senki a csapatból saját magát fontosnak és feljebbvalónak senkinél, de azért én, valóban, mint egy teljesen senki, (hiszen nem is vagyok tagja a mozgalomnak) mégsem állom meg szó nélkül a történéseket. Valahogy úgy nyomja a begyem akár a nagyon becsületes, tisztességes és magas szakértelemmel rendelkező városvezető polihisztor úrfi, akár az ő úgynevezett válogatott legényei. Mert van ott mindenféle. Amilyen a mosdó, olyan a törülköző.

A mindenkimacájamozgalomba, – de felőlem lehet MIMAMO is, ha majd arra kerül a sor, hogy hangot bemelegíteni kell az örömóda énekléséhez, (bár Isten őrizz) – szóval ebbe a szivárványszínesen lelkes csapatba Vásárhely szintjén is természetesen mindenki belefér. Bárki, aki csak egy kicsit is dékás, jobbikos, momentumos, kommunista, vagy bármi más. Korrupt fideszes meg náci nincs, hál Istennek, mert azokkal ők aztán nem keverednek. Bárki mással igen!

És van ott olyan letűnt kommunista katonatiszt, aki mozgatórugó hátulról, és még számtalan olyan kommunista, akiket bizony még a Lenin-fiúk is megirigyelhettek volna. Ugyanúgy kivégeznék ezek is az igazi hazafiakat. Aztán éppúgy van olyan liberális és felhígított, lebutított gondolkodással bíró bábjátékos, ugyanolyan áljobbos, mint az európa- és amerikaimádó petipolgármester, vagy éppen valamikori nagy jobbikos „hazafi”, akiből, mint kiderült, (bár elejétől tudtuk) a liberálisok vagy kommunisták bármikor népét és hazáját bagóért eladó árulót faragnak.

Na szóval, ezek vannak, és ezek náciznak. Nyilván országszerte is, de itthoni szinten is. És kiket is náciznak ezek? Az olyanokat, akikben a magyar érzelmet megrendíteni nem lehet, akik számára a magyarság, a nemzet a minden, és akik nem változnak, és legfőképp akikben ez az érzelem és a haza iránti szeretet nem változik halálig. Nagy divat ma, és óriási előszeretettel veszik elő a lebutított és sunyi liberálisék világában a nácizást és fasisztázást pont azért, hogy a valós nemzeti érzelmeknek még írmagja se maradjon. Ezek közül egy sem magyar érzelmű. Nem is volt az sosem, még ha annak vallja magát sem. Olyan kár volt petinek is visszajönni Magyarországra. Hiszen innen is ámerikát és európát isteníti, meg azok demokráciáját. Mennyivel jobb lenne ott élni marketingművészként.

Igen, látom, hogy van itthon lelkes szavazótábor, aki még mindig gyerekmondókaként mondogatja „az én még ennél tisztességesebb, becsületesebb embört nem láttam” és hát még a legröhejesebb érveléseket is végighallgattam – mégpedig hogy mennyivel szebb volt a peti által szervezett tűzijáték, mint amit a „tolvajfidesz” szervezett. Nevetségesen buta hozzáállás sok vásárhelyi részéről. De sajnos ez van.

Egy biztos: ha változást akart volna peti jó irányba, nem így viselkedett volna. Aki jobb létet, sorsot akar városának, hazájának, nemzetének, az árulókkal nem szövetkezik. Csak akkor, ha maga is áruló. És ezt nem is kell tovább magyarázni.

Igen, ha ezek mentén kell átgondolni, akkor én náci vagyok és fasiszta, és rasszista, és nacionalista. És keményen antiszociális, mert elzárkózom az emberektől, mert az ilyen és efféle emberekről hallani sem akarok. És egyre több az ilyen mai világunkban. De a jó az, hogy még ha kevés is az igaz magyar, úgyis az marad meg, mert az viszi tovább a magyar nemzetet.

Másként nem maradtunk volna meg eddig is. És igen, pusztuljon a férgese. Hogy megmaradjon a tiszta, az igaz. És ezt csak így szabad megélni.

Kovács Sándor