Olvasói levél az elhanyagolt játszótér margójára

A napokban küldött nekünk egy olvasónk fotókat az egyik belvárosi játszótérről, ahol a gaz és a szemét mellett egy patkánytetemet is talált. Cikkünk megjelenése nagy port kavart a közösségi médiában, ezért olvasónk egy újabb levélben fejtette ki álláspontját. Az írást változtatás nélkül közöljük.

„Engedjék meg, hogy reflektáljak a nagy port kavart, belvárosi játszótér állapotával kapcsolatos olvasói levelem kapcsán támadt “viharra”, s egyben kiálljak a többi, segítő szándékú polgártársam mellett.

Néhány hozzászóló megállapította, hogy azt a szemetet én vittem oda a fotó kedvéért, hogy ezzel is a polgármestert szidhassam.

Nem így történt, a szemét több napja ott volt, mire beküldtem a képeket. A tapasztalat szerint, ha fel van hívva az illetékesek figyelme, gördülékenyebben működnek a dolgok. Ezzel kapcsolatban csak néhány észrevétel:

Miért lenne az én dolgom a szemét összeszedése? A közeli társasházban lakom, igyekszem példát mutatva a ház előtt, a közvetlen környezetemben a szemetet felszedni. A játszótér közterület, így a városnak kellene gondoskodnia annak tisztán tartásáról. Érdekes azonban, hogy a cikk után mégsem az önkormányzat intézte a szemét eltakarítását, hanem egy magánszemély. Akkor ez annak beismerése, hogy mégsem működik jól a rendszer?

Ha azt a kérdést provokatívan feltenném, hogy a szemetet dicséretes módon összeszedő polgártársunk a térdig érő füvet miért nem vágta le, mi lenne a hozzászólók reakciója? Hogy nem az ő dolga? Gyanítom, ebben a helyzetben nem ilyen mondatokat olvasnánk, mint pl.: Ha már ott volt, a fényképezkedés helyett igazán levágatta volna a gazt is.” stb.

A legelvakultabb hozászólók kifejezték kételkedésüket abban, hogy a fotón közölt patkánytetem ott készült-e, mivel a helyszínt nem lehet a kép alapján pontosan beazonosítani. Sajnos nem tudtam úgy képet készíteni, hogy valamely épület képe alapján pontosan beazonosítható legyen a dolog. De ha mi megtaláltuk, megtalálná az önkormányzat által kiküldött szakember is.

Az előző években, ha az ember hasonlót tapasztalt, jelezte az önkormányzat felé, és a probléma megoldódott. A “torony alatt” és a számítógépek előtt sem vette ezt senki sértésnek, támadásnak, szándékos hangulatkeltésnek. Mára ez sajnos megváltozott, ha valaki segítő szándékkal felhívja a figyelmet valamire, azt az internet szobatudósai azonnal pellengérre igyekeznek állítani, s egyre alpáribb módon üzengetnek neki. Pedig az én fejemben sose fordult meg az, hogy a hangzatos, látványos szemétszedési akciókban csak propagandaképek készülnek, a zsákokat már teli állapotban viszik oda a fényképek kedvéért, stb. Nyilván ez nincs is így.

A legfontosabb kérdés szerintem az, hogy tényeket közölnek a hozzám hasonló olvasók? Igen, mert a helyszínek pontosan meg vannak jelölve.

Ezen jelzések nélkül az önkormányzat figyelme kiterjedne a problémákra? Sajnos nem, de az olvasói levelek ebben nagyot segítenek.

A problémákat megoldják, miután azok nyilvánosságot kapnak? Az esetek többségében igen.

Akkor, mégis mi a baj ezekkel a jelzésekkel?

Én nem írtam semmit a képekhez csatolt pár sorban se a polgármesterről, se a Fideszről. Csak egy gondra hívtam fel a figyelmet. Mégis, a facebook állandó szakértői elítélnek, megbélyegeznek.

Ezen hozzászólók, azt hiszem nem a megfelelő módon értelmezik azt a fogalmat, hogy “a szeretet hatalma”.

Üdvözlettel: Géza”

Eredeti cikkünket ITT olvashatja.